Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Fordított sorrend a jelzálogjogi törvény 18. §-a alapján

1U7 pítani, de a törvény ezt nem tette, holott nyilván világosan ezt kellett volna kimondani, ha egy fontos alapelvet át akart volna törni a törvényhozó. A maradvány tehát csak addig előzheti meg az új részjelzálogjogot a prioritás elve alapján, amíg tényleg maradvány, de ha a helyébe új részjelzálogjog alapíttatik. ez már mint új részjelzálogjog tekintendő és így a többi előbb keletkezett új jelzálogjogot rangsorban nem előzi meg. hanem követi. Szladits Károly ..Dologi jog" című munkája (336. lap) erről a kérdésről csak annyit mond. hogy az esetben, ha a ranghely csak részben üresedett meg, a követelés részleges kielégítése következtében és a tulajdonos másnak a megüresedett résznek megfelelő új jelzálogjogot engedélyez, úgy a régi hitelező maradékkövetelése az új hitelező követelését rangsorban megelőzi. Szladits tehát nem beszél a fordított sorrendről, igaz, hogy nem is cáfolja Nizsalovszky álláspontját, de azt hiszem épen hallgatása alapján és abból, hogy a törvény szövegének megfelelően, csupán a maradékkövetelés elsőbbségéről beszél, arra kell következtetnünk, hogy nem osztja Nizsalovszky álláspontját, hanem az elsőbbséget csak az esetben adja meg a maradékkövetelésnek, ha az mint ilyen szerepel és nem adja meg az annak helyébe lépett új követelésnek, mert az új részjelzálogjogok között később keletkezett mint az előbbiek. Tudomásom szerint a gyakorlat még nem foglalt állást ebben a kérdésben s különösen a kir. Kúriának nem volt még alkalma ebben a kérdésben dönteni. Nagyon kívánatos volna, ha a kérdés vita tárgyává tétetnék addig is, míg a bírói gyakorlat e kérdésben kialakul. Dr. Borsodi Miklós. A m. kir. Kúria 70. számú jogegységi döntvénye, A m. kir. Kúria I. tanácsa el kívánt térni az 545. számú, a P. H. T.-be felvett attól az elvi határozattól, hogy tárgyi felelősség esetén kármegosztásnak helye nincs és a veszélyes üzem üzembentartóját csak a sérült kizárólagos hibája mentesíti. A kir. Kúria jogegységi tanácsa a kérdésben úgy döntött, hogy ,.ha a veszélyes üzem körében történt balesetet nem egyedül a sérült hibája okozta, hanem a baleset bekövetkezésére csak közrehatott, úgy a tárgyi felelősség alapján folyó perben is megfelelően kell alkalmazni azt az általános szabályt, hogy a bíróság az eset körülményeinek figyelembevételével — különös tekintettel a felek vétkességére és arra, hogy a kárt túlnyomóan az egyik vagy másik fél okozta — határozza meg. van-e és mennyiben helye kártérítésnek." A jogegységi határozattal eldöntött kérdést e lapok hasábjain a kérdés felvetődésekor már tárgyaltam. (Tárgyi felelősség és kármegosztás. Polgári Jog 1934. novemberi szám. 531. oldal.) Kifejtettem, hogy nincs semmi akadálya a kármegosztásnak, de nem a vétkességi elv, hanem az együttokozás alapján. Helyesen indokol a jogegységi határozat: ..fel kell tenni, hogy a törvény az „okozta" kifejezést a mindennapi életben elfogadott közönséges jelentésében használja, mert ellenkező felte-