Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Fordított sorrend a jelzálogjogi törvény 18. §-a alapján

106 zálogjogok rangsorára vonatkozólag a Jt. 18. §. utolsó bekezdése úgy intézkedik, hogy a követelés részbeni megszűnése, vagy a jelzálogjogról való részbeni lemondás esetén a törölt jelzálogjog rangsorában alapított új jelzálogjogot a fennmaradó jelzá• logjog rangsorban megelőzi. Ha tehát például C. 25. alatt A-nak egy 10.000 pengős jelzálogjoga van bekebelezve és ebből 5.000 pengő törlésével kapcsolatban B. részére 5.000 pengős jelzálogjogot alapítanak, A. fenmaradt 5000 pengős jelzálogjoga, mint a régibb időről fennálló jelzálogjog maradványa, megelőzi B-nek az ugyanazon helyen keletkezett részjelzálogjogát. A törvény e rendelkezése tehát teljesen megfelel a prioritás elvének. A Jt. 18. §. utolsó bekezdéséből azonban Nizsalovszky ,,A jelzálogjog jogszabályainak magyarázata" című munkájában (61., 62. lap) arra a meglepő következtetésre jut, hogy az esetben, ha az egységes jelzálogjogot több részletben törlik, ,,a később alapított jelzálogjog a korábban alapított jelzálogjogot rangsorban megelőzi, vagyis a rangsorra vonatkozó alaptét?! eéY~eÉY jelzálogjog keretén belül megfordul." Ez tehát más szóval azt jelenti, hogy ez esetben, Nizsalovszky szerint, az egyhelyen alapított rész jelzálogjogok között fordított sorrend lesz, vagyis a legutoljára alapított lesz a rangsorban a legelső. Ezt az állítást Nizsalovszky a 18. §. ismertetett utolsó bekezdésének rendelkezésére alapítja, azon elgondolás alapján, hogy ha résztörlés esetén az eredeti, tehát régebbi jelzálogjogból fennmaradó részjelzálogjog megelőzi az utóbb alapított részjelzálogjogot, akkor a fennmaradt rész törlése esetén az ennek helyébe alapított új jelzálogjog is a régi (maradvány) ranghelyét foglalja el és így ez is megelőzi a korábbi résztörlés folytán ugyanazon helyen korábban alapított részjelzálogjogot. Nizsalovszky szerint tehát, hogy szemléltetően mutassuk be álláspontját, a helyzet résztörlés esetén így alakul. Ha 10000 pengős jelzálogjog helyébe különböző időpontokban történt résztörlések folytán 10, egyenként 1000 pengős részjelzálogjog alapíttatik (A,, A, . . . . és A10), ezek között a sorrend megfordul: A1(5 kapja az első ranghelyet, azután jön A(J stb. . . . végül a legelőször alapított A1 lesz a rangsorban az utolsó. Ezzel a felfogással semmíképen nem tudok egyetérteni, meri itt egy bizonyos logikai hézagot, vagy ugrást látok. A 18. §. utolsó mondatában ugyanis csak az foglaltatik, hogy résztörlés esetén a régi jelzálogjogból fennmaradt rész megelőzi rangsorban a törölt rész helyén keletkezett új jelzálogjogot, vagyis ha a régi eredeti jelzálogjog maradványa áll szemben a törölt rész helyén alapított új jelzálogjoggal, ez esetben a maradvány, mint régebbi, megelőzi a törölt rész helyén alapított új jelzálogjogot. Ez a rendelkezés tehát épen a prioritás elvének megerősítése, amiből azonban magában véve még épenséggel nem következik az, hogy ha a maradvány, mint ilyen megszűnik, és ennek helyébe is új jelzálogjog lép, hogy akkor erre az új jelzálogjogra ne az időbeli keletkezés legyen a döntő, hanem a prioritás elve megfordíttassék. Llyen megfordított sorrendnek csakis kifejezett, világos törvényszó alapján lehetne helye, vagyis a törvényhozónak joga lett volna résztörlések esetén ilyen sorrendet megálla-