Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Fordított sorrend a jelzálogjogi törvény 18. §-a alapján

105 Felhívja a rendelet a hatóság figyelmét arra is, hogy miként keil eljárni akkor, ha a bíróság árverés helyett az ingatlannak végrehajtási árverés hatályával, bírói úton magánkézből való eladását rendeli el. A 16400/1933. M. E. rendelet 6. §-a a köztartozás biztosítására bejegyzett jelzálogjog ranghelyével való rendelkezésről intézkedik. Az utasítás ennek a jogászilag eléggé nem kifogásolható intézkedésnek hiányait egyáltalán nem orvosolja. Dr. P. . . ö. Fordított sorrend a jelzálogjogi törvény 18. §-a alapján. A jelzálogjogról szóló törvény (1927: XXXV. t.-c.) 18. §-a a jelzálogjogos követelés teljes, vagy részleges megszűnése, vagy a jelzálogjogról való egészben, vagy részben való lemondás esetére megengedi, hogy a jelzálog tulajdonosa a jelzálogjog telekkönyvi kitörléséig a jelzálogjog ranghelyével a megszűnés, vagy lemondás terjedelmében rendelkezhetik. E rendelkezési jogot azonban csak a kitörléssel egyidejűleg gyakorolhatja olykép, hogy vagy ugyanakkor ugyanabban a rangsorban egy, az eddiginél nem terhesebb új jelzálogjogot alapít, vagy pedig a kitörlés alkalmával a Jt. 19. §-a értelmében csak fenntartja a törölt jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogát egy év tartamára a töröltnél nem terhesebb új jelzálogjog bejegyzésének céljára, vagyis e fenntartást a telekkönyvben a törléssel egyidejűleg feljegyezteti. Megjegyzendő, hogy az ,,új" jelzálogjogot nem úgy kell érteni, mintha csak új jelzálogos hitelező kerülhetne így be a régi helyébe, hanem helye van rangsorelőlépésnek is, vagyis a hátrábbálló hitelező előrejutásának, amely esetben az előlépett hitelezők jelzálogjoga csak az illető helyen új, a telekkönyvben azonban nem új. A ranghellyel való rendelkezés ehhez képest osztható jog, vagyis egy bizonyos ranghellyel nemcsak az ott bekebelezett jelzálogjog egészben való megszűnése esetén lehet egyszerre rendelkezni, hanem a 18. §. világosan megadja e jogot a követelés részleges megszűnése, vagy részben való lemondás esetére is; így tehát a rangsorral rendelkezés joga minden résztörlés esetén megnyílik, amikor is a ranghellyel való rendelkezés a résztörléssel kapcsolatban a részjelzálogjogra vonatkozik. Nincs továbbá semmi akadálya annak sem, hogy a jelzálogjog egyszerre egészben való törlése esetén az addig fennállott egy jelzálogjog helyén a tulajdonos több olyan jelzálogjogot alapítson egyszerre, amelyek együttvéve a réginél nem terhesebbek. Abban az esetben, amidőn az egységes jelzálogjog helyén a rangsorral rendelkezés joga alapján több új jelzálogjog keletkezik, az egyszerre alapított több jelzálogjognak rangsora egyenlő lesz. Ha azonban az egységes jelzálogjogot részletekben törlik, a különböző résztörlésekkel kapcsolatban különböző időpontban alapított részjelzálogjogok rangsora milyen lesz? Erre nézve a zálogjogi alapelvekkel egyezően nem mondhatunk mást, minthogy a régi helyen alapított új részjelzálogjogok rangsorát az időbeli sorrend határozza meg, vagyis ezek között a prioritás elvének kell érvényesülni, tehát a legelőször törölt részjelzálogjog helyén alapított új részjelzálogjog megelőzi az utána következőket. A különböző időpontban alapított részjeí-