Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Kétes és behajthatatlan követelések a mérlegben

104 tevő részvénymennyiségét már 1931. június 30.-a óta megszakítás nélkül tulajdonában tartja, e részvényeket az előbbi értékelési elvek szerint, de az utoljára jegyzett árfolyamnak 35%-ával (előző évben 40%-ával) csökkentett összegével is fel lehet venni. Az előbbi értékeléseknek nincs azonban helyük akkor, ha a papirok kibocsátójának körülményeiben olyan rosszabbodás állott be, melyek a fenti értékelésnél lényegesen alacsonyabb értékelést tesznek indokolttá. Ilyen esetek a fizetések megszüntetése, vagy ha az értékpapírokat a tőzsdén jegyzett papirok sorából törölték. A budapesti tőzsdén lajstromozott és 1931. július 14.-e után tényleg jegyzett értékpapírok legfeljebb az üzleti évben utoljára jegyzett árfolyamokkal vehetők fel (1. §.)• A biztosító magánvállalatoknak az 1934. évi június hó 30. napja után záródó üzletévről készített mérlegében a tulajdonukban lévő határozott kamatozású papírokat, valamint a díjtartalék fedezetéül szolgáló egyéb papírokat, végül azokat az értékpapírokat, melyek záloglevelek vagy kötvények biztosítására rendelt alap fedezetéül szolgálnak, legfeljebb az 1934. évi július hó 1. napja előtt lezárt üzletév mérlegében felvett értékeléssel, az azóta beszerzett ily értékpapírokat pedig legfeljebb a beszerzési árban lehet felvenni. Az idegen pénznemre szóló határozott kamatozású és díjtartalék fedezetéül szolgáló egyéb papírokat pengőben olyan mértékben kell értékelni, mint amilyen mértékben a biztosító vállalat az illető pénznemben fennálló kötelezettségeit a mérlegben értékeli (2. §.). Az igazgatóságnak az üzletévi jelentésében elő kell adnia, hogy e rendelet rendelkezéseit alkalmazta-e (3. §.). Hatályban marad az 1910/1932. M. E. sz. rendelet, mely az alapszabályok eltérő rendelkezése esetén is lehetővé teszi az osztalék és jutalék fizetésének mellőzését és a nyereségnek tartalékok alkotására, illetve gyarapítására való felhasználását (4. §.). A közadók kezeléséről szóló H. Ö. kiegészítése és módosítása tárgyában a pénzügyminisztérium 1934. évi 69.000!VII. a. rendelete tartalmazza az utasítást a 16400/1933. M. E. rendelet II. fejezetében foglalt intézkedésekhez. Az utasítás a 16400/1933. M. E. rendelet megjelenése alkalmából folyóiratunkban hangoztatott észrevételek egy részét magáévá teszi. Ha a házbérek és haszonbérek ingóság módjára lesznek lefoglalva, úgy az erre vonatkozó intézkedések nem alkalmazhatók abban az esetben, ha az ingatlan haszonélvezete a végrehajtási törvény megfelelő intézkedései szerint vétetett zár alá. A 16400/1933. M. E. rendelet akként intézkedett, hogy részingatlan árverezése esetén az ingatlant terhelő összes köztartozást az elárverezett hányadon sorozni kell. Az utasítás megállapítja, hogy ezt a rendelkezést csak akkor lehet alkalmazni, ha az elsőbbséggel bíró köztartozás az egész ingatlant, nem pedig annak csupán hányadát terheii s nem alkalmazható sem társasháztulajdon esetén, sem pedig ha egy telekkönyvben felvett, több önálló birtoktest valamelyikének árverési vételára kerül bírói felosztásra. A rendelet a pénzügyigazgatóságot feljogosítja arra, hogy a netáni fizetési kedvezményeket megszüntesse, akkor, ha annak további fenntartása indokolatlan, vagy ha megállapíttatnék, hogy a hátralékos adófizetési kedvezményre nem szorul.