Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Kétes és behajthatatlan követelések a mérlegben

101 dollár megelőzően utoljára jegyzett árfolyam középára között lévő különbözetet egyelőre bírói letétben kell tartani. Az új rendelet értelmében az árverési vevő. ki a jelzáloglevél kibocsátás alapjául szolgáló jelzálogos tartozást átvállalja, kérheti, hogy az árverési vételár megtelelő részének letétbe helyezése, illetőleg letétben tartása helyett az előbb körülírt különbözet és annak a bejegyzés napjától számított évi 2?.> kamata erejéig az ingatlanra a záloglevél — vagy kötvény kibocsátás alapjául szolgáló követelést közvetlenül követő rangsorban a jogosult megnevezése nélkül a jelen rendelkezés hatálya alá eső telekadósság jegyeztessék be. Ez a telekadósság az ingatlanon az esetleges újabb árverések után is fennmarad, mind addig míg a telekadósság törlése iránt mindazok meg nem egyeznek, akiknek a telekadósság fenntartása érdekében állott volna, vagy amíg a különbözetet bírói leétbe nem helyezik, vagy a követelés végleges rendezésére vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik. A telekadósság alapján fizetendő összeg kiszámításában a 3 évnél régebbi kamatokat sorrendi tárgyalás esetében is a tökével egyenlő rangsorban kell számításba venni Mindezekből következik, hogy amennyiben az árverési vevő a kölcsönt a hitelező beleegyezésével átvállalja, úgy a hitelezővel egyetértésben csak a deviza paritásnak és nem az érme paritásnak megfelelő összeggel rendelkezhetik. A különbözetre nézve nem elég. ha az árverési vevő a hitelezővel megegyezik, meg kell egyeznie az öszszes érdekeltekkel, hogy az arany dollárban bejegyzett követelés teljes pengő összege az árverési vételárba betudható legyen. (\. ö. C. Pk. V 122 1934.. JH. 1119.). A 16.301 1933. M. E. sz. rendelet értelmében pedig érdekeltek azok. akik a sorozásra fennálló szabályok értelmében a felosztandó tömegből bár csak részleges kielégítést kaphatnának abban az esetben, ha az arany dollárban vagy a dollár meghatározott időpontbeli pénzlábára utalással megállapított követelés a sorrendi tárgyalás napját megelőzően utoljára jegyzett árfolyam középára alapján kiszámított pengő összeggel soroztatnék. Meg nem egyezés esetén az előző állapot szerint a különbözet bírói letétbe volt helyezendő, az érdekelteknek módjukban állott azonban, hogy a letétbe helyezendő pénzt valamely pénzintézetnél kamatoztassák. A rendelet elgondolása szerint az árverési vevő az érdekeltekkel való megegyezés hiányában, sót azok megkérdezése nélkül a bíróságnál előterjesztett kérelmére abba a helyzetbe kerülhet, hogy a különbözetet 2°; kamat ellenében használhatja. Ez a 2r'<, az eddigi kamatrendelkezésektől láltalában véve 5?ój elütő kamatláb, indokát valószínűleg abban találja, hogy a bírói letét után a letétpénztár kamatot nem fizet és hogy 2°<, több a semminél, továbbá bizonyos kárpótlás rejlik abban a rendelkezésben, hogy a 3 évnél régibb kamatokat a sorrendi tárgyalás esetében is a tőkével egyenlő rangsorban kell számításba venni Viszont nem hagyható figyelmen kívü! az. hogy épen a törvényes rendelkezések folytán válhatik az elég tekintélyes különbözet az árverési vevő által felhasználható valóságos kölcsöntartozássá.