Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - A tömeggondnok megbízotti hűsége

jogszabályok alapján a hitelezők védelme a tómeggondnoki túlkapások ellen még lehetséges, le kellene mondani erről a jogvédelemről és nagyon szomorú volna, ha csupán a tömeg sérelmére elkövetett visszaélések perrendszerű bizonyítása szolgáltatna jogalapot a tömeggondnok elszámoltatására és az általa felvett pénzek kiadásának követelésére. Ilyen exterritoriális jogokat a tömeggondnok részére koncedálni nem lehet és nem is szabad. Az ismertetett csödügy egyébként felhívja a figyelmet egy eddig eléggé nem méltatott csődügyí anomáliára is. Értem a választmányi tagok inkompatibilitásának kérdését. Nem akarom itt érinteni a csődválasztmánynak többnyire tapasztalt inertiáját és közömbösségét. Azt sem, hogy a csődjogi gyakorlatban a kelleténél többször a tömeggondnok képére teremtett választmányok öntudatlan és engedelmes eszközzé válnak egynémely tömeggondnok kezében. A választmány megválasztásának rendszere és a hitelezők közönye folytán e választmányok a kollegialitás béklyóínak hatása alatt is ritkán válnak a hitelezők valódi érdekeinek képviselőivé; a csődtörvény által a választmányra rótt ellenőrzési kötelezettség pedig a gyakorlatban többnyire illuzóriussá válik. A választmányi tagság nobile officiuma keserű gyümölcsöket termett. Ehelyütt azonban éppen a m. kir. Kúria által eldöntött eset aktualitásánál fogva felhívom a figyelmet arra, hogy a választmányi tagságnak a Cst. 97. §-ában körülírt inkompatibilitási esetei teljesen elégtelenek, mert csupán a közadósnak a törvényben felsorolt rokonai záratnak ki a tömeggondnokságból, vagy a választmányi tagságból. Ellenben azt az inkompatibilitást, amely a tömeggondnok ellenőrzésére hivatott csődválasztmány és a tömeggondnok között számos variációban felmerül, a csődtörvény figyelmen kívül hagyta. Benne lehetnek a választmányban a tömeggondnok legközelebbi rokonai, ha azok hitelezők vagy hitelezők ügyvédei. Benne lehetnek a választmányban azok a hitelezők vagy ezeknek képviselői, akik egyébként a csődtömeggel szerződő ellenérdekű feleket is képviselik. És benne lehetnek pl. azon hitelezők, akik külön kielégítési jogot vindikálnak, mely jog az általános hitelezői érdekekkel összeütközésbe juthat. És benne lehetnek pl. a csődbejutott részvénytársaság választmányában olyan jogi képviselők, akik az igazgatósági tagokat saját pereikben képviselik. A konkrét ügyben a bérbeadóknak jogi képviselője volt a választmány egyik tagja és az odiózus ajánlatot előttemező tanúként éppen ezen választmányi tag írta alá. Ez volt az a választmány, amely tudomásulvette a tömeggondnoknak a bérbeadókkal kötött furcsa szerződését. Az inkompatibilitásnak számos más személyi és tárgyi variációja van és ne csodálkozzunk azon, ha efféle választmányi inkompatibilitások számos magánjogi és bűnügyi bonyodalmat teremtenek. Az összeférhetetlenségi kérdés tengelyében ne csak a közadós, hanem a tömeggondnok is álljon, akinek személyéről bátran elmondhatjuk, hogy ő a csődügynek tulajdonképeni érdekeltje, aki mellett a közadós és a hitelezők rendszerint teljesen eltörpülnek. Még a külön kielégítési joggal bíró hitelezőknek érdeke