Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - A tömeggondnok megbízotti hűsége

90 zettségének meghiúsítását s a tömeggondnoki és zárgondnoki díjazásnak a törvényes fórumok elöl való elvonását célozta. Ennek a megengedhetetlen célnak függvénye a szerződés alakja és konstrukciója is. Mert a tcmeggondnok itt a csődtömeg vagyonát érintő anyagi kérdések tekintetében saját személyében lépett fel szerződő félként és ezzel kilépett a megbízotti jogkörből. Részben ennek is tulajdonítható a Kúriának állásfoglalása, mely végeredményében megfosztotta a hitelezőket és a csődbíróságot a vagyonkezelői minőségéből folyó elszámoltatás jogától. Itt érkezünk el ahhoz a ponthoz, amelynél már a bíróságok hallatták szavukat. Úgy a csődbíróság, mint pedig a budapesti kír. ítélőtábla csődügyi tanácsa kötelezte a tömeggondnokot arra, hogy a szerződésileg felvett összegből 43.500 pengővel és annak kamataival a csődtömegnek elszámoljon és kötelezte a csődtömeggondnokot ezen összegeknek bírói letétbehelyezésére azzal a lapidárís indokolással, hogy a bérbeadókkal létesített szerződéses megállapodások nem adnak jogot a tömeggondnoknak arra, hogy a lefizetett összegeket jóváhagyott elszámolás és bírói felhatalmazás nélkül, a vele együtt aránylagosan kielégítendő tömeghitelezők hátrányára saját díjkövetelésének kielégítésére íordíisa. A m. kir. Kúria az alsófokú ítéletek megváltoztatásával kimondotta, hogy a tömeggondnok által felvett összegek nem tárgyai a csődszámadásoknak. A Kúria abból indult ki, hogy a kifizetéseket a bérbeadók saját vagyonukbóil teljesítették, még pedig az árverési vételáron felül és miután a bérbeadók nem voltak adósai a vb. részvénytársaságnak, hanem ellenkezőleg, nekik volt a vagyonbukott r. t. ellen 200.000 pengőt meghaladó követelésük, ennélfogva a tömeggondnok csupán azon tény alapján, hogy ő a maga részére kikötött szolgáltatásokat elfogadta, még nem kötelezhető a felvett összegek elszámolására. Felvetette azonban a magyar kir. Kúria azt a kérdést, hogy vájjon a teljesített fizetések ellenében a tömeggondnok nem mondott-e le a tömegnek valamely jogáról, nem áldozta-e fel a tömegnek valamely vagyoni értéket jelentő érdekét és ezáltal a fizetések nem. olyan természetüek-e, hogy azok a tömeg javára teljesítettnek tekinthetők. Erre azonban a Kúria szerint a perben nem merültek fel adatok, minthogy az ingóságoknak egy tételben való eladását a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróság rendelte el és minthogy a háztulajdonosok az ingóságokat szabályszerűen megtartott árverés útján vették meg 155.000 pengőért és a bérlemény kiürítése is bíróilag rendeltetett el. A tömeg érdekeinek sérelméről a jelen esetben a Kúria szerint nem lehet szó azért sem, mert a bérbeadók sajátjukból, kifejezetten a tömeggondnok részére teljesítették a fizetéseket és így ezáltal a tömeg nem károsodott, ellenkezőleg, minthogy ő ugyanezen díjakat a tömegtől nem kérte, a többi hitelező előnyösebb helyzetbe került. Mindezeknél fogva s. fizetett összegek nem tekinthetők a tömeghez tartozó vagyontárgyaknak, következéskép a tömeggondnok azokról számol adni nem köteles.