Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - A ranghellyel rendelkezés jogának végrehajtás alá vonása

84 hoz visszaszolgáltatására vonatkozó rendelkezések. Tehát a törölt jelzálogjog ranghelyének fenntartása esetén a jelzálog tulajdonosának rendelkezése nincsen egy értékpapírszerű végzés produkálásához kötve, hanem a rendelkezés a Tik. rdts. idevonatkozó szabályainak figyelembevételével történik. Ezért nem lehet akadálya véleményünk szerint annak, hogy a Vtv. 79. §-ában foglalt rendelkezések a fenntartott ranghely (nem azonban az előzetesen biztosított ranghely) végrehajtási lefoglalására megfelelően alkalmaztassanak. A kiküldött által felvett jegyzőkönyv alapján a telekkönyvi hatóság a végrehajtási jog feljegyzését a fenntartott ranghely feletti rendelkezésnél elrendelheti. A feljegyzésnek telekkönyvi akadálya sincs, mert sem a Tik. rdts. 104. §-a, sem a 23.000/1929. sz. rendelet 38. §-a nem sorolja fel taxatíve, hogy milyen jogosítványok jegyezhetők fel telekkönyvileg. Ellenkezőleg az a generális szabály, hogy telekkönyvi feljegyzés tárgya minden lehet, aminek jogi jelentősége van a kérdéses ingatlan tekintetében és ami a telekkönyvvel kapcsolatos publica fides szempontjából fontossággal bir. A fentiekkel szemben az előzetesen biztosított (Jt. 17. §.) ranghely végrehajtási lefoglalása másképen mint magának a vonatkozó végzésnek lefoglalásával véleményünk szerint végbe: nem mehet. A szóbanforgó végzés bemutatóra szóló és átadással átruházható értékpapír jellegű irat, amelynek lefoglalására a Vtv. 80. §-ának rendelkezései alkalmazhatók. Ezek szerint distingválunk a között, hogy a Jt. 17. §-a alapján előzetesen biztosított, avagy a Jt. 19. §-a értelmében jelzálogjog törlésével kapcsolatban fenntartott ranghely feletti rendelkezési jog lefoglalásáról van szó. Előbbi esetben a közhiteli szempontok egy értékpapírszerű irat lefoglalását teszik szükségessé és a telekkönyvben való feljegyzés célt nem érhet el; — utóbbi esetben pedig a végrehajtási jognak a telekkönyvben való feljegyzése mutatkozik indokoltnak. A ranghely előzetes feljegyzése esetén a végrehajtási jog telekkönyvi feljegyzésének azért nem lehet helye, mert az a hitelező, aki a jelzálogot alapító okirat és a végzés birtokában a végzésben kitett határidőig vár a bejegyzés foganatosításával, a fennálló törvényes rendelkezések értelmében jogaiban semmiképen sem korlátozható. Ezért a végrehajtási eljárást az értékpapír jellegű és egyszerű átadással átruházható telekkönyvi végzés valóságos lefoglalására kell szorítanunk. Ezzel szemben a törölt jelzálogjog fenntartott ranghelyének átengedése csak a telekkönyv útján eszközölhető és így a közbenjött és telekkönyvileg feljegyezett végrehajtási jog magát az átruházó rendelkezést akadályozza meg. Kérdés azonban mindezek után, hogy a végrehajtás sikeres foganatosításának akár az egyik, akár a másik esetben mi a jelentősége? Vájjon a végrehajtató hitelező most már a ranghelyet saját maga, vagy esetleg bíróilag kirendelt ügygondnok útján igénybeveheti-e és követelését az ezen ranghelyen ilykép folyósítandó összegből megkaphatja-e, avagy sem? A Vtv. 124. §-a szerinti eljárás véleményünk szerint azért nem alkalmazható, mert mindaz, amit az ügygondnoknak a ranghely értékesítésé-