Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - A váltójogi egyetemlegesség problémája

71 Az egyetemlegesség szabályai szerint az egyetemleges adóstársak bármelyikének teljes fizetése a kötelem megszűnését eredményezi, itt a tartozás teljesítése nem vonja szükségképen maga után a kötelem megszűnését. Csak az intézvényezett fizetése jár ezzel a következménnyel. A váltói kötelezettség elévülési időtartama is különböző (3 év, 1 év, 6 hó). Változik a váltóbirtokos által követelhető összeg, aszerint, hogy melyik váltókötelezettel szemben lép fel a váltóbirtokos. Változik a visszkereseti összeg' is aszerint, hogy az utolsó váltóbirtokos vagy a beváltó forgató vagy ezek egyike lép-e fel követelőleg. Ezek a csak exemplifikative felsorolt eltérések jogi íróinkat az ú. n. váltójogi egyetemlegességgel szemben különböző állásfoglalásra késztették. Nagy Ferenc bár beismeri, hogy itt ..az egyetemlegesség szabályainak egyszerű átvitele ki van zárva", de mivel szerinte az „egyetemlegesség lényege: ugyanazon követelés egészben való érvényesíthetése bármelyik adós ellen, náluk is megvan; annyit mégis el kell ismerni, hogy a váltói egyetemlegesség az általános egyetemlegességnek különös, sajátos szabályok alatt álló rajtáját képezi". (Nagy Ferenc). Ugyanerre a konklúzióra jut Kuncz is. aki szerint ..itt az egyetemlegességnek egy a speciális váltókötelezettségek természetével is számoló, különleges válfajáról van szó". Ellentétes állásponton van Bozóky. aki szerint ,,a váltóadósok ezen egyetemlegesnek nevezett kötelezettsége nem azonos a magánjogi egyetemlegességgel, sőt az eltérés a kettő között oly nagy. hogy az egyetemlegesség kifejezésének használata egyenesen helytelen és félreértésre adhat okot." Ugyanezt vallja Kálnoky Bedő is, aki szerint ,.a váltó elfogadója, kibocsájtója és forgatója a V. T. 91. §.-ban foglalt rendelkezés dacára sem egyetemleges adóstársak, jogi helyzetükben a köztörvényi egyetemlegességnek egyetlen eleme sem fedezhető fel". Középűton van Plósz. aki a ..sajátságos váltó egyetemlegességet" csak annyiban ismeri el. amennyiben ez a ..kezesnek és az együttkötelezetteknek szintén nem a köztörvényi értelemben vett, de ahhoz mégis közelálló felelősségének megjelölésére használtatik". Nézetem szerint, ha a sajátos értelemben vett váltójogi egyetemlegesség létezését nem is ismerjük el. a váltótörvény 91. §-nak ama megállapítását, hogy a váltókötelezettek a váltó minden birtokosa irányában egyetemlegesen vannak kötelezve, nem tekinthetjük teljesen figyelmen kivül hagyhatónak. Különösen nem akkor, amidőn a váltójogi kötelezettségeknek a magánjogi egyetemlegességgel össze nem egyeztethető és fentebb bőven