Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 2. szám - A 60. és 61. sz. jogegységi határozat. (Biztosítási jog)

81 Ugyanezzel indokolták meg az egyes vidéki bíróságok azokat az ítéleteket, melyek a vitás elvi kérdés eldöntését szükségessé tet­ték, úgy hogy a díj perekben hozott elutasító ítéletek nem a felhívás elkésettségén, hanem azon alapultak, hogy a biztosító nem tartotta be az 1927: X. t.-c. 4. §. által előírt és a bíróság — helytelen — felfogása szerint az 5. §-nál is irányadó és az esedékességtől számított 90 napos határidőt, így a perlés elké­sett, illetve a biztosító díjkövetelésétől elállottnak tekintendő. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a biztosító díjkövetelését az utólagos teljesítési határidő elteltétől számított 60 nap alatt nem érvényesíti. Más szóval: Akár első éves, akár folytatólagos díj perlésé­vel késett el a biztosító, az 1927: X. t.-c. 4. §. 2. bek. vagy 5. §. 3. bek. alapján elállottnak és a szerződés automatikusan meg­szűntnek volt tekintendő. A határozat meghozatala után is ugyanez a helyzet akkor, ha a biztosító a biztosítás hatályának beálltakor esedékes díj perlését mulasztja el, vagy a biztosítás hatályának beállta után esedékes díjat a kellő időben (30 napon belül) elküldött felhí­vásban foglalt utólagos teljesítési határidő elteltétől számított 60 napon belül nem érvényesíti. Abban az esetben, ha a határozat hatálybalépésekor az ese­dékességtől számított 30 nap már eltelt és a biztosító a felhívást még nem küldte el,3) vagy ilyen felszólítás elküldésével a jö­vőben késik el, a felhívás hatályosan többé nem eszközölhető. Az kétségtelen, hogy ha a felhívás elkésett, a szerződés teljesí­tését a biztosító per útján többé nem követelheti. Nyitva marad azonban az az összehasonlíthatatlanul jelentősebb kérdés, hogy a szerződés megszűnik-e és nem visel-e a biztosító a díjkövete­lés még beszámítás útján sem lehetséges behajtásának lehető­sége nélkül ingyen kockázatot. Az 1927: X. t.-c. 5. §-a szerint a biztosítási szerződés ha­tályvesztését, történjék az kifejezett elállás (5. §. 2. bek.), vagy a 60 napon belül való nem perlés (5. §. 3. bek.) konkludens ténye által, felhívásnak kell megelőzni, automatikus szerződés­megszűnés el sem képzelhető. A határozat értelmében azonban csak olyan felhívás hatályos, amely a 30 napos praeclusiv ha­táridőn belül küldetett el. Közel fekszik tehát az a nézet, hogy a hatályosság nem mérhető kétféle mértékkel, kétséges, hogy a 30 napot megha­ladóan elküldött felhívás perlési jogot már nem biztosít, de el­állási jogot még igen. Ahol a jog valamely cselekmény elvégzé­sére praeclusiv határidőt szab, ott a határidő után teljesített cselekménynek semmiféle maradékhatálya nem lehet.4) Másrészről nem képzelhető el, hogy törvény vagy törvény­erejű más jogforrás megkívánhassa, hogy az egyik szerződő fél ellenszolgáltatás reménye nélkül szolgáltatási kötelezettségre le­8) Ilyen esetek száma optimisztikus becslés szerint 15—20.000-re tehető! *) így a H. T. 57., 83. §§., Ppn. 15. §. 2. bek., K. T. 349. §. 3. t. b. 3

Next

/
Thumbnails
Contents