Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - Jogerős váltófizetési meghagyás érvénytelenítése külön perrel

584 kor is, ha a végrehajtató az ellenszolgáltatás teljesítését nem igazolta, mivel ennek a végrehajtás foganatosításakor kell bekövetkeznie. Dr. Vági József. Jogerős váltófizetési meghagyás érvénytelenítése külön perrel. Azt a kérdést, hogy a váltófizetési meghagyással jogerősen marasztalt alperes (vevő) a váltó alapját képező jogügylet (gépvásárlás) érvénytelenítését külön perrel követelheti-e, a kir. Kúria (3584/33.) a következően döntötte el: Felperesek fizetési kötelezettsége az említett eljárásból az alperes fizetési meghagyás iránti kérelme és a hozzá csatolt váltó, tehát jogcím nélkül való kötelem alapján állapíttatott meg. A peres feleknek a váltó alapjául szolgáló vételi ügyletből eredő viszonya tehát elbírálást nem nyert és így a felperesek ebből származott kötelezettségének fennállása ítélt dologgá még akkor sem válhatott, ha a felek közvetlen viszonyaira való tekintettel nem voltak elzárva attól, hogy az alperes ellen felhozható kifogásaikat már a váltóperben érvényesítsék. A kibocsátott és jogerőre emelkedett fizetési meghagyás tehát nem akadálya annak, hogy a feleknek a váltó alapjául szolgáló ügyletből eredő jogviszonya ebben a perben elbírálás tárgyává tétessék. Ennek az indokolásnak súlypontja az, hogy a váltófizetési meghagyás által a feleknek a váltó alapjául szolgáló vételi ügyletből eredő viszonya elbírálást nem nyert. Ez a kijelentés megáll feltétlenül abban az esetben, ha a váltófizetési meghagyás kibocsátását nem a vevővel közvetlenül szerződő fél, hanem jóhiszemű harmadik váltótulajdonos kérte. Hogy áll azonban a helyzet akkor, ha a fizetési meghagyás kibocsátását a közvetlenül szerződő eladó kérte? Igaz-e az, hogy a vételár megfizetése iránt kibocsátott jogerős váltófizetési meghagyás annak jogerős megállapítását nem tartalmazza, hogy a marasztalás alapját szolgáló jogügylet hatályos és ezzel ellenkező döntés csak külön érvénytelenítési per során lenne lehetséges. A váltóadás járulékos ügylet. Mögötte minden esetben köztörvényi jogügylet áll fenn. Abstrakt ügyletnek mondható ugyan, mert a váltó formailag maga nem utal az alapügyletre, de tényleg nem abstract, mert jelzi az alapügyletet, sőt meghatározza annyiban, hogy az alapügyletből igényeket csak az érvényesíthet, akinek a váltó birtokában van. A követelésnek nemcsak „hordozója", de tekintve a hitelforgalom bonyolult útjait, a követelés igazolásának nélkülözhetetlen módja úgy a hitelező, mint az adós szempontjából, elkülöníti a követelést más, hasonló papír hiányában összetéveszthető vagy nehezen elválasztható követelésektől és mindig utal arra, hogy a szereplő felek között köztörvényi jogügylet keletkezett.