Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 10. szám - Jogerős váltófizetési meghagyás érvénytelenítése külön perrel
585 A hitelező akár a birtokában lévő kötelezvényre, vagy adásvételi szerződésre hivatkozik keresetében, akár pedig a létrejött jogügylet kapcsán kapott váltót mutatja be a keresetlevéllel, az érdemi kifogások mindkét perben az alapügyletre nyúlnak vissza és a tényállás, melynek alapján a jogi döntés történik, a két perben azonos. A követelés alapja tehát ugyanaz, tekintet nélkül arra, hogy a váltó alapján történő perlésnél a hitelező csak magára a váltó birtokára hivatkozik. De nem a papír birtoka az, ami jogot ad, hanem mindig az alapul szolgáló jogügylet, sőt a papír birtoka még azt sem igazolja feltétlenül, hogy a birtokos általában jogosított-e, csupán azt, hogy ezúttal más, mint a papír birtokosa, e követeléssel nem léphet fel. Mindebből tehát az következik, hogy a váltón szereplő kötelezettek között köztörvényi ügyletek jöttek létre. Más az elfogadó és kibocsátó között, más a kibocsátó rendelvényes, más a rendelvényes és forgatmányosa között, esetleg más csoportosítás szerint a konkrét esethez képest. Ha tehát a saját rendeletre szóló váltó rendelvényese az elfogadó ellen fellép, bizonyos, hogy követelése mögött köztörvényi ügylet lappang és bizonyos az, hogy a váltóbirtokos a köztörvényi ügyletből folyó kötelezettségvállalás alapján lép fel az elfogadó ellen. A Pp. 129. §-a értelmében a keresetnek magában kell foglalnia egyebek között a kereset közlését, vagyis a jog előadását, melyet a felperes érvényesíteni akar. E rendelkezés indokolása pedig azt mondja, hogy nem szükséges a törvény vagy a jogszabály idézése sem, ami a kereseti jogot meghatározza, hanem elegendő, hogy a jogállítás a kereset egész tartalmából, tehát nevezetesen a kereset megalapítására szolgáló tények előadásából megállapítható. A Pp. 606. §-a szerint a felperes fizetési visszkeresetét meghagyásos eljárás útján érvényesítheti, ha a kereset megalapításához a váltótörvény szerint szükséges okiratokat eredetiben becsatolja, — értve ez alatt a váltót, óváslevelet, vissz-számlát, árfolyamjegyzéket stb. A csatolt váltó azonban már köztörvényi ügyletre utai. Ezért a törvény nem kívánja a kereset megalapítására szolgáló tények előadását, hanem megelégszik a szükséges okiratok, a konkrét esetben a váltó becsatolásával. Tehát a váltó helyettesíti a kereset megalapítására szolgáló tények előadását. A váltófizetési meghagyás nem azt mondja csupán az adósnak: fizess a jogcímnélküli váltó alapján, hanem azt mondja: fizess azért a kötelezettségedért, amit e váltó adásakor vállaltál. Az adós vagy kifogással támadja meg a váltófizetési meghagyást, vagy nem. Ha kifogással támadja meg, rendes per keletkezik. A per úgy folyhat, hogy a felperes nem is adja elő a kereset megalapítására szolgáló tényeket, pl. alperes kifogása:
