Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A gazdatartozásokra vonatkozó bírósági gyakorlat

559 ezért hátrányukra nem vette figyelembe (balassagyarmati tsz. Pkf. 81/1934.). A bércséplésből származó jövedelmet a bíróságok általában kizárták a mezőgazdasági munkajövedelem fogalma alól (miskolci tsz. Pkf. 2519/1934/8., soproni tsz. Pkf. 2052/1933/8., nyiregyházi tsz. Pkf. 905/19345. stb.); ezt a jövedelmet mint nem mezőgazdaságit vették számításba. Az érdekelt adósok nehéz helyzetére tekintettel a 7100/1934. M. E. sz. r. 6. §-a cséplőgépnek, szántógépnek és más gazdasági gépnek vagy eszköznek bérmunkára felhasználásából eredő jövedelmet a gazdaadósi minőség megállapításában figyelmen kívül hagyandónak rendelte. Ez a rendelkezés azonban csak akkor válhat az adós előnyére, ha az ilyen bérmunkából eredő jövedelem számításbavétele folytán a védettségi kérelmet elutasították vagy a védettséget törölték, ellenben az, aki a védetté nyilvánítást bércséplésből eredő jövedelmére tekintettel korábban nem kérte, a védetté nyilvánítást most már nem kérheti (szekszárdi tsz. Pkf. 2830/1934.). Tulajdonostársak, házastársak vagyonát és jövedelmét a védetté nyilvánítás szempontjából számos bírói határozat összeszámította. Nincs olyan törvényes rendelkezés — mondta ki a budapesti törvényszék (21. Pf. 8710/1934.) — amely szerint ha egy telekkönyvi jószágtestnek több tulajdonosa van és valamennyi tulajdonos együttesen kéri az ingatlan védetté nyilvánítását, mindegyik tulajdonossal szemben ingatlan-illetőségeik figyelembevétele mellett és a terhelés mértéke szempontjából külön volnának vizsgálandók a védettség előfeltételei. — Tekintve, hogy a közös háztartásban élő férjnek és feleségnek különböző forrásokból származó jövedelme adó szempontjából egy gazdasági egységet képez, nem lehet a jövedelemmegoszlást az egyéb forrásokból származó jövedelmekre nézve sem a férj és feleség szempontjából külön-külön vizsgálat és elbírálás tárgyává tenni; a házastársak jövedelmét mint egy gazdasági egységet együttesen kell a védettség megengedhetősége tekintetében számításba venni (szombathelyi tsz. Pkf. 362'1934 8.). Bár a kérelmezőre nézve a jövedelemmegoszlás tekintetében megkívánt előfeltételek önállóan nincsenek meg, de minthogy a közös telekkönyvekben tulajdonos és közös gazdálkodást folytató, közszerzeményi ingatlanokra vonatkozólag vagyonközösségben levő házastársakra nézve vagyoni viszonyaikat együttesen véve figyelembe, a kivánt előfeltételek megvannak, a kir. törvényszék a házastársak közös kérelmét egységesen vizsgálta meg és a védetté nyilvánítás iránti kérelemnek helyet adott (sátoraljaújhelyi tsz. Pkf 158/1934/7.) Ezek a határozatok nyilván olyan esetekre vonatkoznak, amidőn a házastársak a R. 1. §-a alá eső ingatlanok közös tulajdonosai és a védetté nyilvánítást együttesen kérték. Ezzel szemben, ha csak az egyik házastárs ingatlanának vagy ingatlanilletőségének védetté nyilvánítását kérték, a kérelem elbírálásánál a másik házastárs jövedelmét a bíróság rendszerint nem vette figyelembe (szegedi tsz. Pkf. 973/1934/4.), mert igaz ugyan, hogy a férj köteles a feleségét eltartani és nőtartásdíj fejében a férj fizetése is lefoglalható, de a férj tartási kötelezettsége nem magyarázható akként, hogy a felese-