Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A gazdatartozásokra vonatkozó bírósági gyakorlat

5ö0 get megilleti a férj fizetésének vagy jövedelmének bizonyos része,, mert a feleség a férjtől nem jövedelmi hányadot, hanem csak illő tartást igényelhet s azt is elsősorban természetben (székesfehérvári tsz. Pkf. 1219/1934/3.). Viszont a gyulai törvényszék (1173/1934/3.) úgy határozott, hogy bár a kérelmezőnek saját tulajdonát képező és kétségtelenül értéken túl terhelt ingatlana van, azonban férje nyugalmazott tábornok, akinek háztartásában él ma is, fő jövedelmi forrása nem a túlterhelt és hasznot alig hajtó kis ingatlan, hanem férjének törvényen alapuló tartási kötelezettsége, ezért gazdaadósnak nem tekinthető. Jövedelemkiesés elbírálásában egyes bíróságok különböző gyakorlatot követtek. Némely határozat szerint a telekkönyvi hatóság a kérelmező vagyoni viszonyait csak a jövedelemmegoszlási kimutatás adatainak figyelembevételével teheti vizsgálat és megállapítás tárgyává s a kérelmezők vagyoni és jövedelmi viszonyainak ezen túlmenő vizsgálatába nem bocsátkozhatik (pécsi tsz. Pkf. 437/1934/4 •. Az a körülmény, hogy a jövedelemmegoszlási kimutatásba felvett jövedelmet a folyamodók az üzleti forgalom csekélysége folytán ezúttal nem élvezik, figyelembe nem vehető (szolnoki tsz. Pkf. 365/1934.). A jövedelemmegoszlási kimutatással szemben a községi bizonyítványnak az az adata, hogy a kérelmező kádáriparát nem folytatja és iparigazolványáról lemondott, jelentőséggel nem bir (pécsi tsz. Pkf. 548/ 1934/3.). Ezzel szemben a szekszárdi törvényszék bajai kirendeltsége (Pkf. 11.149/1934/9.) a kimutatásban feltüntetett 400 P általános kereseti adó alá eső jövedelmet figyelembe vehetőnek nem találta, mert igazolva látta, hogy folyamodónak iparából az 1933. évben semmi jövedelme sem volt. A védetté nyilvánításhoz szükséges mértékű jelzálogi teher tekintetében a bíróság megállapítása szerint az a körülmény, hogy a hitelező követelése a R. 14. §-a alá tartozik, s mint ilyen, ki van véve a végrehajtási korlátozások alól, nem akadálya a védetté nyilvánításnak (miskolci tsz. Pkf. 1357/1934/5.). Nem lehet vizsgálni azt, hogy a bejegyzett követelés 1932. március 31. előtt keletkezett-e, vagy sem (gyulai tsz. Pkf. I. 2282/1934/5.). Szükséges azonban, hogy a figyelembe venni kért jelzálogos terhek 1933. október 24-én már fennállottak (pécsi tsz. 443/1934/10.). Ha a teherkimutatásban megjelölt jelzálogos teher ranghelye a R. hatálybalépésének napja előtt érkezett beadvány alapján a telekkönyvbe fel nem jegyeztetett, a megterhelés szempontjából figyelembe nem vehető (székesfehérvári tsz. Pkf. 903/1934/4.). Csupán bejegyzett jelzálogos terheket lehet számításba venni, de a kikötmény, mely a telekkönyvi rendtartás 66. §-ában megjelölt, a jelzálogjogtól különböző természetű telki teherjog (a terhelés mértéke nincs kifejezve határozott tökében, hanem csak az egyes szolgáltatási részletek vannak meghatározva), jelzálogos teherként számításba nem jöhet (szombathelyi tsz. Pkf. 3081/1933/10.). Kivételesen, méltányosságból védetté nyilváníttatott az az ingatlan, amely kismériékben alatta maradt a megszabott terhelési határnak (gyulai tsz. 135/