Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - Az ügyvéd elsőbbségi joga

545 A Kúria álláspontját helyesnek azért sem tartjuk, mert az elsőbbségi jog nem kizárólag zálogjogi kérdés, az elsőbbségi jog és zálogjog tehát nem feltétlenül korrespondeáló fogalmak, Elsőbbségi kérdések merülhetnek fel nemcsak zálogjogok, hanem más idegen dologbeli jogok összeütközésénél is, pl. amikor haszonélvezet és a bekebelezett bérlet rangsora vitás. De az elsőbbségi jog nem szorítkozik kizárólag a dologi jog területére sem, mert az elsőbbség általános jogi fogalom, hisz vele úgyszólván a magánjog minden ágában találkozunk. Döntő fontosságú egyes speciális jogszakokban,7) de nem ismeretlen fogalom a társasági és kötelmi jog világában sem. Legismertebb elsőbbségi jogosítványok a társasági jogban az elsőbbségi részvények, a kötelmi jogban pedig az elsőbbségi kötvények. Egyik típusnak sem szükségképpeni velejárója azonban a dologi biztosíték, (zálogjog). Az elsőbbségi részvényeknél nem is szokásos a jelzálogjogi bekebelezés, az elsőbbségi kötvényeknek biztosítása pedig tisztára a felek megegyezésétől függ, a törvény csak a vasúti- és csatornavállalatok által kibocsájtott elsőbbségi kötvényekre írja elő kötelezőleg a telekkönyvi biztosíték adását.8) A törvényes zálogjog hiányából azonban éppenséggel nem következik, hogy az ügyvéd elsőbbségi joga kisebb értékű volna, mint akkor, ha törvényes zálogjog is biztosítaná. Az elsőbbségi jog intézménye magánjogunkban nem lévén ex asse szabályozva, esetenkint vizsgálandó: mi az elsőbbségi jog tartalma. Az elsőbbségi jog esetleg magasabb értékű kielégítési lehetőséget foglal magában, mint amit a zálog tud adni. A gazdasági munkaszerződéseken alapuló terményjárandóság-követelések törvényes zálogjog nélkül is előnyös kielégítésre tarthatnak igényt, a gazdálkodó csődjében pedig elkülönítési jogot is élveznek.9) A csődbeli elkülönítési jog pedig tudvalevőleg még előnyösebb kielégítést biztosít, mint a szintén külön kielégítésre jogot adó jelzálogjog és ingózálog.10) A törvény az ügyvédi perköltségkövetelést kétségtelenül kiváltságos kedvezményben kivánta részesíteni, (privilégium exigendi causae), a gyakorlat pedig megadta az önálló végrehajtási jogosultságot és következetesen hangsúlyozza az ügyvéd hozzájárulása nélkül történt elengedések és engedményezések érvénytelenségét.11) A gyakorlat azonban a törMagyar Jogi Lexikon. 306. oldal. „ ... az elsőbbségi jog, mint valamely követelés részére akár magánakarat, akár a törvény által biztosított előny a tekintetben, hogy egy bizonyos követelés, más követelést megelőzően nyerjen a követelés biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést." Berinkey: u. o. 309. és köv. oldalak. 7) Szabadalom, védjegy. V. ö.: Beck Salamon: Magyar védjegyjog: Lajstromozási igény és Előző használat, 131. és köv. oldalak. 8) 1868:11. t.-c. 48. §., 1881: LXI. t.-c. 19. §.). 8) 1933: V. t.-c. 7. §. 10) Ez utóbbiaknál nincs bírtokkiadási igény, azonfelül a tömegköltségek és tömegtartozások is megelőzik a zálogos hitelezőket. Cst. 53. és 55. §§, ") Kúria: Pk. V. 6727/1928. P. Dtár XIV. 86.