Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - Az ügyvéd elsőbbségi joga

544 Az ügyvéd elsőbbségi joga. A Ppé. 18. §-a azon indokból adta meg az ügyvédnek az elsőbbségi jogot, mert a törvény meghozatalakor mindennaposak voltak a panaszok az ügyvéd jogos perköltségkövetelésének kijátszása miatt. E panaszok ma is napirenden vannak, sőt a kijátszások és visszaélések annyira elszaporodtak, hogy az ügyvédek kénytelenek a büntető bírósághoz fordulni költségeik elvonása miatt. Magánjogi és büntetőjogi szempontból egyaránt fontossággal bir tehát annak tisztázása: mi a tartalma az ügyvéd elsőbbségi jogának, A 38. és 39. számú J. D. szerint az elsőbbségi jog alatt törvényes zálogjog értendő.1) A Kúria tehát az elsőbbségi jogot azonosítja a törvényes zálogjog intézményével, holott a kettő nem ugyanaz. A törvényes zálogjog rendszerint együtt jár ugyan az elsőbbségi igénnyel,2) de nem mindenkor, mert törvényes zálogjog jelentkezhetik elsőbbségi jog nélkül is.3) Viszont ismerünk magánjogi jogcímen alapuló követeléseket, melyekel nem illet meg törvényes zálogjog,4) sőt még egyszerű zálogjog sem fedez, végrehajtás esetén azonban mégis előnyösen elégítendők ki.5) A Kúria nyilván abból a téves szemléletből indul ki, hogy az elsőbbség kérdése és általában az elsőbbségi jog csak zálogjoggal kapcsolatban merülhet fel, ha tehát a törvény valamely hitelezőnek elsőbbséget ad, akkor őt szükségképpen zálogjog is megilleti.0) *) A 38. J. D. indokolása: „Az anyagi jog szempontjából a törvény rendelkezése az ügyvéd javára szóló és harmadik személyek igényét megelőző törvényes zálogjog." 2) A gazdasági munkás és segédmunkás, (1899: XLII. t.-c. 14. és 17. §§.) a bérbeadó, (1881: LX. t.-c. 72. és 112. §§.) a bizományos, (K. T. 379. §.) a szállítmányozó, (K. T. 388. §.) a fuvarozó, (K. T. 413. §.) a váltóhitelező, (Vt. 106. §., Végr. t. 115. §.) követelését elsőbbséggel biró törvényes zálogjog biztosítja, 3) A vagyonátruházási illeték pl, az átruházott ingatlant törvényes zálogjoggal terheli és elsőbbséggel is bir, de e törvényes zálogjog és annak elsőbbsége az időtartam szempontjából élesen szét van választva. Az illeték az elsőbbségi jogot u, i, csak két évig, illetve a két éven belül történő bekebelezés esetén öt évig élvezi, ha azonban a zálogjogot két év után kebelezték be, akkor az illeték, —- elvesztve elsőbbségét, — csak a bekebelezés sorrendjében nyerhet kielégítést. (1920: XXXIV. t.-c. 23. §.). Az 1934. október 14-én életbelépett 8900/ 1934. M. E. rendelet az öt év helyett korlátlan ideig biztosítja a két éven belül bekebelezett illeték elsőbbségét. 4) A kereskedelmi szerződéses zálogjog. (K. T. 305. és 306, §§., a Végr. t. 115. §.) 5) A Te. 77. §. és a 24.000/1929. I. M. sz. rendelet 15. §-ában felsorolt előnyös tételek; a gazdasági munkaszerződés védelméről szóló 1933: V. t.-c, 5,, 6, és 7, §§.-ban említett követelések, 8) „Elsőbbség, (prioritát), alatt értjük valamely záloghitelezőnek azt a jogosultságát, amelynél fogva a zálogtárgyból magát más hitelezők előtt elégítheti ki. Az elsőbbség kérdése tehát több hitelezőt tételez fel ugyanarra a zálogtárgyra vonatkozólag. „Berinkey: