Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - Tőketartalék é s ingatlanértékleirás

542 nek rendeltetése éppen az, hogy az eredeti mérlegelés alkalmával elkövetett értékelési hibák ellensúlya legyen. A T. H. Ö. 43. §. 7. bekezdéséhez fűzött utasítás 2. bekezdése szerint a mérlegvalódisági rendelet 5. §-a a tőketartalék felhasználását korlátozza. Azt kizárólag a mérleg szerint mutatkozó veszteség fedezetére, a társasági alkalmazottak jóléti céljait szolgáló alapok táplálására, a meglévő részvények névértékének emelésére, új részvények névértékének részbeni fedezésére lehet felhasználni. A 3. §. ehhez a tételhez a következő két következményt fűzi: ,,a) A tőketartalék az imént meghatározott célokra adómentesen használható fel; b) Minden más célra való felhasználás a törzsvagyon visszafizetésének minősül és megfelelő részben való megadóztatását vonja maga után." Zárójelben utal a 13. §. 91. pontjára, mely a mérlegszerű nyereséghez hozzáadandóknak számítja a törzsvagyon visszafizetésére vagy a kölcsönök törlesztésére fordított összegeket. Magából ebből a rendelkezésből nyilvánvaló a következtetés tévessége. A mérleg szerint mutatkozó veszteség fedezetére a tőketartalék feltétlenül felhasználható, már pedig az ingatlan értékéből történő leírás a könyvelés szabályai szerint a veszteség-nyereség számlán vezetendő keresztül. így ez a számla veszteséggel zárulna, s ennek a veszteségnek fedezésére lesz a tőketartalék felhasználva. Hogy ez az okoskodás helyes, mutatja az a körülmény is, hogy az ismertetett 3. bekezdésnek az a rendelkezése, hogy a más célra való felhasználás a törzsvagyon visszafizetésének minősül, az ingatlan értékcsökkenésének leírására vonatkoztatva teljesen értelmetlen lenne. Hogy az egyéb célokra, így különösen részvénynévérték emelésére és tőkeemelés esetén új befizetés fedezésére történő felhasználás törzsvagyon visszafizetésnek minősül, az logikus és nyilvánvaló, de törzsvagyon viszszafizetésének minősíteni azt, hogy valamely vagyontárgy értékelését lejjebb szállítjuk, bizonyára nem lehet. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy ha a vállalat a tőketartalékot az ingatlan értékének helyesbítésére használja fel, úgy ez a felhasználás megfelel a tőketartalék eredeti és a rendelet által adómentességben részesített hivatásának. JOGÉLET. Oszwald István — a Kúria elnöke. Pár nappal Juhász Andor távozása után megjelent a Kúria új elnökének kinevezése. A legfőbb bírói méltóság ilyen gyors betöltése alkotmányjogi szempontból is örvendetes. íratlan jogszabályként tekintjük, hogy a sedis vacantia bírói állásnál ne húzódjék soká. Ennek az Íratlan jogtételnek indoka: a bírói függetlenség féltése, amelyhez a kinevezés hosszadalmasságának sem szabad hozzányúlnia. Szűnjék meg mielőbb a függő helyzet