Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - Tőketartalék é s ingatlanértékleirás

541 által kiegészített bánatpénz alapján az utóajánlati árverést elrendelnék. A mai joggyakorlat mellett az utóajánlattal legalább egy évre teljes biztonsággal el lehet húzni az árverés jogerőre emelkedését, sőt az utóajánlattevő a fentebb előadottak szerint még kedvezőbb értékesítési lehetőségekre spekulálva, minden kockázat nélkül megteheti utóajánlatát. Már pedig a törvényhozás intenciója szerint az árverési utóajánlat célja nem az árverés elhúzása, sem pedig az, hogy akár az első helyen bekebelezett hitelező a fedezeti elv igénybevételével az utóajánlattevő terhére, vagy hogy az utóajánlattevő a végrehajtatok terhére spekulálhasson, hanem az utóajánlat célja az, hogy az árverési értékesítés lehetőleg a valóságos értéknek megfelelően történjék. A törvényhozás ezen intenciójának megfelelőleg tehát a fedezeti elvnek az utóajánlati és visszárveréseken való alkalmazása kizárandó, másrészt pedig az utóajánlattal való visszaélés az utóajánlattevő részéről megakadályozandó lenne, akár azáltal, hogy az árverési bánatpénz kiegészítésére vonatkozó bírói felhívások lehetőleg mellőzendők, vagy pedig még inkább azáltal, hogy az árverési bánatpénznek másrészről való kiegészítésének lehetősége megadatnék. Dr. Grósz Imre. Tőketartalék és ingatlanértékleirás. Irta: Dr. Nyulászi Alajos. Az utóbbi időben többen vetették fel a kérdést, hogy a tőketartalék felhasználható-e az ingatlanok értékének apasztására anélkül, hogy ennek ily módon való felhasználása ne képezzen oly tételt, amely az adóköteles nyereséghez hozzáadandó. Az aranymérleg megalkotásának idejében nem voltak az érdekeltek mindenkor tisztában azzal, hogy az egyes vagyontárgyaknak mi a reális értéke és be kellett várni egypár évet, amig ez az érték kialakul. Azért gondoskodott a mérlegvalódisági rendelet a tőketartalékról, amelynek hivatása éppen az volt, hogy akkor, ha a vagyontárgyak értéke tévesen lett felvéve, úgy annak mint biztonsági szelepnek segítségével a különbözetet megfelelően lehessen fedezni. Utolsó időben azonban a pénzügyminisztérium állásfoglalására való hivatkozással egyik-másik adóhivatal ezt a leértékelési különbözetet nem engedi a tőketartalékból adómentesen levonni. A T. H. Ö. 13. §. 6. pontja és a 14. §. 3. pontjához fűzött utasítás 3. bekezdése a földadó alá tartozó ingatlanok értékcsökkentésére fordított összegeket ugyan a mérlegszerű nyereséghez hozzáadandóknak minősíti, de ezen rendelkezések nyilván arra az esetre vonatkoznak, amidőn oly értékcsökkentés keresztülviteléről van szó, amely a folyó nyereség terhére történik és a leírás a nyereség csökkentésére használtatik fel. Nem vonatkozik arra az értékcsökkentésre, amelynek nincs más célja, mint az aranymérleg keletkezésekor fennállott bizonytalanság megszüntetése s erre felhasználja azt a tőketartalékot, amely3*