Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - A versenyjogi populáris akció kérdéséhez

534 lásra, a több per kényelmetlensége a perek egyesítésével volna kiküszöbölhető, mintahogyan annakidején ia versenytörvény megalkotásakor a 38. §-ban felállított kizárólagos illetékesség javaslati indokolása ép az volt, hogy így a netán induló több per ugyanazon bíróság előtt indíttatván, egyesíthető legyen. Ami az ítélet távolbahatásának érvét illeti, annak nézetünk szerint a jogerő személyi terjedelmére való utalással szemben, amely álláspont érintett fogyatékosságát nem érintve, önmagában alkalmas arra, hogy forrásául szolgáljon a törvényi rendelkezésnek, az a gyengéje, hogy nem lehet forrása, hanem csak utólagos kommentálása a törvényes rendelkezésnek. A jogerő személyi kiterjedésének álláspontja követelődzőén lép fel, hogy a törvény rendelkezése, tartalma főbb vonásában olyan legyen, aminő; ily követelődző erő az ítélet távolbaható erejét alapulvevő álláspontban nincs, ez az álláspont csak a már létező törvényes rendelkezés nyomán konstatálja, hogy a rendelkezés az ítéletnek bizonyos értelemben egy újabb távolbaható esetét teremtette meg. Bár a fentiekben Tury jogerő tanával szemben dogmatikai ellenvetéseket tettünk, nézetünk szerint a kérdés nyitját Tury helyesen kereste az abbanhagyási per közjogi, közérdekű jellege körül. Ez a közjogi helyzet abban merül ki, hogy ugyanazon egy ténykedésnek joghatásai sokak felé ágazódnak és sokak jogviszonyába nyul belé alakítóan. Ez a helyzet tehát szemben azzal a normális képpel, amely egy-egy jogviszony keretén belül két személy kapcsolatát mutatja, egy sok személyes jogi helyzet. Ismételten, néhány év előtt a Civiljogászok Vitatársaságában tartott előadás során nagyobb terjedelemben is igyekeztem reá mutatni a sok személyes helyzet életbéli adottságára, a sok személyes helyzeteknek gyors tempójú szaporodására és amennyire a tételes jogi anyag, vagy bírói gyakorlat ezt lehetővé tette, igyekeztem kimutatni nemcsak azt, hogy a sok személyes helyzeteknek akár általánosságban, akár pedig specialiter egyes különváltan tipizálható sok személyes helyzetnek mik a jogi szükségletei, illetve, hogy az eddigi jog keretén belül is a sok személyes helyzet jogi szükséglete hol és mint kapott jogi honorálást. A versenyjogi novellának a fentiekben megbeszélt rendelkezése a helyes elméleti beállítást nézetünk szerint azzal kapja meg, ha felismeri, hogy az itt adódó életkép sok személyes helyzet és meglátjuk a versenyjogi novella szabályában, hogy a törvény rendelkezése akaratlan elismerése a sok személyes helyzet jogi szükségletének. Az érdekazonosság által megteremtett közösség számos variánsban jelentkezik a versenyjog területén kívül is és az egységes erga omnes érvényesülő elintézés szüksége a sok személyes helyzetek más variánsainál is fellép, még pedig nem csupán a perbeli ítélet tekintetében, hanem ezt messze meghaladóan is. Tényeknek (amely tények lehetnek bírói határozatok is) a sok személyes közösségi