Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - A versenyjogi populáris akció kérdéséhez

532 lan cselekménye mentesít, mely el nem hárítható és így megint nem kerülhet sor az üzem konkrét körülményeinek vizsgálatára. Végül mentesíti az üzemet a sérült hibája. A gyakorlat ezt úgy értelmezi, hogy csak sérültnek olyan kizárólagos hibája mentesít, mely el nem hárítható. Ez az értelmezés szerintem a törvény oéljának megfelel, mert amennyiben vizsgálható lenne, hogy a sérült is vétkes és az üzembetartó is vétkes, úgy megint előkerülne a vétkesség vizsgálata az üzem részéről, amit a törvény ki akart zárni. Viszont iha csak a sérült kizárólagos és el nem hárítható hibája mentesít, úgy csak a sérült magatartása vizsgálandó, e tekintetben a bizonyítási teher az üzemet terheli és ha a bizonyítás eredménnyel jár, úgy az üzem vétkességének, sőt az okozás kérdése már negatíve el van döntve. Külömben helyesen jegyzi meg dr. Marton Géza (Polg. Jog, 1931. évf. 253. old.), hogy tárgyi felelősség esetén a sérült hibájáról vétkességi értelemben beszélni felemás jogi szerkezet. A törvény tulajdonképen nem sérült hibájáról, vétkességéről akar beszélni, hanem helyesen a tárgyi felelősség okozási elvével szemben a kivétel is az okozási elv alkalmazása. Helyes értelmezéssel annak bizonyításáról van szó, hogy a sérült okozta a balesetet, akár felróható ez neki, akár nem. Szerintem tehát a sérült beszámíthatóságának, vétőképességének hiánya nem jön tekintetbe Semmi akadálya nincs annak, mint azt már több írásomban megjegyeztem, hogy helytelen dogmatikus meggondolások alapján a tárgyi felelősség alkalmazásánál a kármegosztás elvét kizárjuk, ha az üzem és a sérült is közrehatott a baleset előidézésében, ha tehát a balesetet közösen okozták, úgy a kár közöttük megosztassék. Bár itt vétkességről nincs szó és a kármegosztás a kölcsönös vétkesség következménye, a tárgyi felelősség speciális körülményeinél fogva a kármegosztást a közös károkozás következményeként alkalmazhatjuk. A véletlen azonban épen a tárgyi felelősség alapelvénél fogva a veszélyes üzem terhére megy és így az üzem terhére megy a sérültnek véletlen, a városi közlekedés veszélyességével járó megzavarodása is. jt. A versenyjogi populáris akció kérdéséhez. Az 1933. évi XVII. (versenyjogi novella) 19. szakasza feljogosítja a bíróságot, hogy a tvt. verseny abbanhagyása iránti keresetet elutasíthatja, ha az alperes ellen hasonló kérelemmel más részéről már per indult meg és a felperes nem valószínűsíti, hogy a korábbi per ellenére is jogos érdeke az új per felvétele. A törvénynek ez a rendelkezése a maga kétségtelen újszerűségével és szokaclanságával különböző megbeszélésekre adott alkalmat. Legújabban dr. Tury Sándor Kornél szegedi egyetemi tanár a ,.Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok" ez évi augusztusi számában igen alapos tanulmányban foglalkozik a törvény ismertetett szabályával. A tanulmány a már önmagában is aktuális kérdés elevenségét még fokozottabbá teszi. A magunk részéről teljes határozottsággal osztjuk Tury Ifj. dr. Szigeti László.