Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - A ranghellyel rendelkezés sorsa Magyarországon

522 Ezen §, tehát a szerződő felet, aki a szerződés megkötésekor nem informálta magát kellően a másik fél vagyoni viszonyairól, azzal bünteti, hogy a kölcsön szolgáltatására kötelezi. Az 1928. évi javaslat azonban belátta, hogy az idézett 1087. §. nagyon is túllőtt a célon és azért az osztrák polgári törvénykönyv 936. §-át, a német polgári törvénykönyv 610. §-át és a svájci kötelmi jog 316. szakaszát követve, nem követeli meg, hogy a kölcsönadó a szerződés teljesítésére köteleztessék, ha a kölcsönvevő vagyoni viszonyait a szerződés megkötéskor ismerhette. Az 1928. évi javaslat 1318. §. tehát így rendelkezik: „Aki kölcsön adására kötelezte magát, kétség esetében megtagadhatja annak kiszolgáltatását, ha a másik fél vagyoni viszonyai annyira megromlottak, hogy ezáltal a kölcsön visszafizetése veszélyeztetve lenne. Ez a joga megszűnik, ha a másik fél neki biztosítékot ad." Az idézett 1318. szerint tehát irreleváns, vájjon a kölcsönadó a szerződés megkötésekor ismerhette a kölcsönvevő vagyoni viszonyait, vagy nem. Nem lehet senkit sem kötelezni arra, hogy pénzét valakire bizza, akiről kiderül, hogy nem hitelképes. Ha ez áll az 1318. §. esetében, akkor az 1928. évi javaslatban az 1130. §. utolsó bekezdésének második mondata sem térhet el az 1318. §. jogszabályától, mert a mindkét §-ban foglalt tényállás teljesen azonos és azért az analóg szabályozás elkerülhetetlen, annál is inkább, mert csakis ezen szabályozás felel meg a gyakorlati élet követelményének. Az 1130. §-nak javasolt szövege tartalmazná a minden kétoldalú szerződésre vonatkozó általános szabályt, míg az 1318. §. ezen általános szabálynak applikációja egy speciális analóg esetre. Ha az 1130. §. utolsó bekezdésének második mondata változatlanul maradna, akkor ezen mondat ellentétben állana az 1318. §. rendelkezésével, amely ellentétet semmiképen nem lehetne megindokolni. Dr. Schwartz Izidor. Az uj adójavasiatok. Imrédy pénzügyminiszter adóreformjairól úgy a lapokban, mint a beavatottaknál, vagy magukat azoknak kijátszóknál utóbbi időben sok szó esik. Vannak, akik már látták az új adórendeletek, H. Ö.-k tervezetét. Mások ezt kétségbe vonják. Azt vitatják, hogy a miniszter előbb egyes kiegészítő intézkedéseket akar megvalósítani s csak ha ezek eredményesek lesznek, fogja megalkotni az új H. Ö.-kat. Azt is mondják, hogy az utolsó évtizedek adóügyi törvényhozásának irányítói, mielőtt jelenlegi munkakörüket otthagynák, egy nagyméretű, az egész adórendszert átfogó alkotással akarják működésüket befejezni. Nem tudjuk, mi az igaz ezekből a különböző híresztelésekből, de tény az, hogy bizonyos reformintézkedések készülnek és a közönség azokat nagy aggodalommal eltelve várja. Adórendszerünket az 1922-es év törvényei teljesen új alapra