Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 2. szám - Küzdelem az aranyzáradékért

52 rítsa a font értékcsökkenéséből eredő hátrányt. Mégis abból indul ki, hogy a szerződési szándék nem az angol fontban történő fizetésre, hanem a felek teljes értékű szolgáltatására irányult; a felek a fontot mint aranybiztonságu pénznemet választották. A Reichsgericht lényegében ezzel az indokolással ítélt meg az eladónak a font értékcsökkenéséhez arányuló „kiegyenlítési igényt". Ha a szerződésben aranyzáradék lett volna, elvileg akkor is értékkiegyenlítés foglalna helyet. De ilyenkor a gyakorlat szellemében a bíró nem mérlegelte volna a szembenálló felek konkrét érdekeit, mert a kiegyenlítés mértéke az aranyérték meghatározásával már előre adva volt. A Reichsgericht 1933. október hó 6-iki ítélete német szövőgyár és annak belföldi vevője közötti jogvitát dönt el. A szövőgyár 1931-ben angol font valutában adta el az árút, azzal a kikötéssel, hogy a fizetés a vételár mindenkori aranyértékében történjen. A döntés világosan az aranyzáradék érvényességének alapján áll, mellőzve alperesnek azt az elutasításra irányuló indokát, hogy felperes a font értékcsökkenéséből kárt nem szenvedett, mert a nyers gyapjú fontára a kérdéses időben nem emelkedett. A Reichsgericht szerint ilyen kifogásnak helye nincsen: a marasztalás indoka a feltétlenül hatályos aranyzáradék. A Reichsgericht 1933. december 11-én hozott ítélete kölcsönszerződés aranyzáradékát bírálja el. Felperes 1923-ban alperesnek nagy összegű hitelt nyújtott, amelynek fedezetét aranykötvények kibocsájtásával teremtette elő. Ugy a kötvények, mint az adós által aláírt kötelezvények 900 kg. színaranyról vannak kiállítva olyképen, hogy ,,1 gr. színarany = 2.79 aranyrsárka = 66.4 USA dollárcenttel". A Reichsgericht e meghatározásban, nagyon helyesen aranyzáradékot látott és így a kölcsönnek teljes aranyértékben való visszafizetésére kötelezett Az aranyzáradék érvényesülése körüli viták egyrészét az a körülmény okozza, hogy az infláció utáni idők aranyérmezáradéka leggyakrabban USA aranydollárra vonatkozott. A magyar kötvények és záloglevelek például törvényszerűen ismétlődő azonosságban a következő aranyzáradékkal jelentkeznek: Az adós kötelezettséget vállal a jelen kötvény bemutatójának meghatározott időpontban fizetni „az Amerikai Egyesült Álla-