Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - Kamatsorozás ingatlan árverés esetén

35 rebus sic stantibus elvének töredékszerű alkalmazását mutatják és az érdekváltozást, illetve az érdekmegszűnést a kötelezettség lazításával, vagy feloldásával liquidálják. Amikor azonban a jog az érdekelsőség címén valamelyik félnek oltalmat nyújt, ez aligha történhetik meg anélkül, hogy az a másik félnek rovására ne essék. Ez a másik fél pedig rendszerint ártatlanul jut ahhoz, hogy az ő rovására kapjon a másik fél érdeke a ius strictumon nem alapuló oltalmat. Az érdekhelyzetnek mindakét fél oldaláról való szemlélete megkívánja tehát, hogy ha már a jog az érdekelsőség gondolata alapján az egyik félnek oltalmat nyújt, úgy a másik fél érdekei se homályosíttassanak el teljesen. Előáll tehát az a helyzet, amely oly megoldást sürget, hogy a jogi oltalom mindakét félnek a saját érdeke arányában nyujtassék: — az érdekarányos jogvédelem esete. A kúriai határozat ennek a helyzetnek is eleget tesz, amikor egyrészt a megrendelő érdekét a felmondási jog megadásával védi, de ugyanakkor a vállalkozónak is megadja a díj arányos részére és az ebben nem foglalt kiadások megtérítése iránti igényt. A vállalkozónak ily terjedelemben megadott jogot az MMT 1591. és 1592. §-ai is az ott adott esetekre kifejezetten elismerik és az ítélet szövegezése az MMT szövegezését veszi át. Az ítélet azonban e vonatkozásban sem támaszkodhatik az MMT-re, mert a most felhozott §-ok nem az ítéletbeli tényállás esetére állítják fel a szabályt. Az ítéletnek itt adott kommentálása természetesen magában az ítéletben kifejezésre sem jut. Az ítélkezésnek ez az egészséges szelleme, amely benne kifejezésre jut és amely az élet gyakorlati szempontjait akarja kielégíteni, nem is tűri meg a nem ezen egy esetből, hanem a jogélet széles területéről derivált elméleti okfejtésre való utalást. Ezekre az általánosabb elméleti elvekre ugyanaz áll, mint amit a korábbi francia jelmondat Elszász elvesztésére mondott: ,,Toujours y penser, jamais y parler." A magunk részéről azért is örömmel látjuk a döntést, mert az érdekelsőség nyomában járó érdekarányosságnak egyik tiszta gyakorlati esete. B. S. /( Kamatsorozás ingatlan árverés esetén. Az esetek tipusa szerint három telekkönyvi bejegyzés van. 1. Keretbiztosítéki zálogjog a tőke, annak évi 8% kamata, késedelem esetén a maximális késedelmi kártérítés és egy további keret mint többletkamat és kőltségbiztosíték erejéig. 2. Biztosítási végrehajtás. 3. Kielégítési végrehajtás. A két utóbbinál a bejegyzésben hivatkozás történik az ügyleti zálogjogra. II. Nem vitás, hogy a tőke kielégítési rangsora az l-f. alatti ügyleti zálogjog. Ugyancsak nem vitás az, hogy ugyanebben a rangsorban kell kielégíteni a Jt. 54. §-nak 2-j. pontja értelmében az árverés