Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - Érdekelsőség és érdekarányosság a vállalkozói szerződésnél

34 egész kikötött eljárás, hanem a felmondásig a munka előállítása érdekében kifejtett tevékenységért a díj arányos része és az ebben benn nem foglalt kiadás megtérítése illeti meg. Arra, hogy a vállalkozó a munka előállításában késedelmes lett volna a határozat semmiféle utalást nem tartalmaz és így nyilvánvaló, hogy késedelem a vállalkozót nem is terhelte. A kúriai határozat szövegezése (,,a szerződés célját vesztette") az érdekmúlás kategóriájára utal. Noha az érdekmúlást szerződéses kötelezettség felbontására a jog elismeri, egymagában az érdekmúlás ezzel a joghatással nem járhat, hanem csak az ellenfél késedelme nyitja meg az érdekmúlás alapján a jogviszony felbontásának lehetőségét. Aki közelgő esküvőjére frakkot rendel meghatározott időre, a kikötött teljesítési idő letelte előtt nem állhat el az ügylettől, bár a jegyesség felbontása és az esküvő elmaradása folytán a frakk leszállítása a vőlegényre érdekét vesztette. De joga van az elállásra érdekmúlás címén akkor, ha a teljesítési idő bekövetkezése a szabót késedelemben találja Az érdekmúlás joghatásának a késedelemhez való kapcsoltságáról Grosschmíd világosan fejti ki ezt az álláspontot (Fejezetek, II. k. 146—148. 1.) és a szerződések kötelező erejének biztosítása érdekében ez az álláspont így is szükséges, mert hiszen az ellenfél sem tehető ki az ellenfél változott érdekbeli helyzetéből reája átháruló esélyeknek. Az MMT-nek a vállalkozási szerződésről szóló fejezete a hiány kijavítása körüli késedelem esetére az ügylet felbontására ad jogot a megrendelőnek, ,,ha a kijavítás a megrendelőre érdekét vesztette" (1586. §.), vagyis a megrendelő oldalán érdekmúlás következett be. Az érdekmúlás azonban itt is csak késedelem esetén ad jogot a felbontásra. Amikor tehát az említett határozat a vállalkozó késedelmének említése nélkül ad jogot az ügylet céljavesztettsége címén a felbontásra, ennek a határozatnak az alátámasztására az érdekmúlás körül kialakult jogelvek alapul nem szolgálhatnak. Ha a Kúria mégis jogot ad a megrendelőnek a szerződés felbontására, úgy ezzel a megrendelő javára annak érdekelsőségét ismeri el és honorálja az érdekmúlás címén különben őt meg nem illető felmondási joggal. Az érdekelsőségnek ez az elismerése az MMT kifejezett rendelkezésével nem volna alátámasztható, mégis úgy érezzük, hogy céljavesztett munkálatok átvételi kötelezettségét fenntartani méltánytalan volna. Különösen áll ez az oly szerződéseknél, mint amilyennek példája a jelen eset is, a részünkről „huzamos szerződésnek" nevezett szerződés fajtánál. A huzamos szerződések az érdekeltolódások iránt nagyobb fogékonyságot mutatnak és amíg az egyszerűbb, vagy rövidebb lebonyolítású szerződéseknél a pacta sunt servanda elve a beállott érdekeltolódás dacára szigorúbban érvényesül és a felet bennemarasztja a kötelezettségben, addig a huzamos szerződéseknél — tételes rendelkezések is a clausula