Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - A bérbeadó és a kincstár zálogjoga

30 lata, ez a későbbi jogegységi döntés megerőtlenítésére vagy módosítására nem ad okot, kivéve ha valamelyik tanács a jogegységi határozat megváltoztatására a törvényben előírt lépéseket megteszi és teljesülési határozat a jogegységi döntést módosítja vagy hatályon kívül helyezi. A Kúria P. VI. 2226/1932, számú ítélete szerint erdőőr nem jogosult fegyverhasználatra pusztán azon az alapon, hogy valakit a tilosban talált, hanem csak akkor, ha az szükséges lett volna a sértett fél jogellenes, közvetlen támadásának elhárítása végett. Az erdőőr gazdájának felelősségét nem érinti az a körülmény, hogy az erdőőr akkor nem volt hivatalos szolgálatban. IV. A Kúria 160. számú elvi határozata szerint a törvény által előírt joglépések igénybevételéért az azt igénybevevő fél kártérítési kereset alá csak akkor vonható, ha ez az igénybevétel jogellenes és ennek bizonyítása a károsultat terheli. Ilyen jogellenes a bűnügyi zárlat elrendelése iránti joglépés, ha az alapul szolgáló feljelentés nyilván alap nélküli. Ezen elvi határozat alapján elutasítja a Kúria a kártérítési keresetet, mikor a feljelentés ismeretlen tettes ellen irányult és csak a nyomozás során lett felperes gyanúsított (P. VI. 3810/1931.). A P. VI. 4261/1931. számú kúriai ítélet szerint a bírói gyakorlat értelmében nem jogellenes az olyan feljelentés, amely nem hamis és nem feltűnően gondatlan. Elutasította a Kúria a kártérítési igényt, mikor a feljelentés a felperes saját nyilatkozatával volt valószínűsítve, melyben az elkövetett szabálytalanságokat beismeri és a kir. ügyész a vádat vállalta. (P. VI. 8512/ 1930.), mikor a felperesek nagy összegeket hiányos és áttekintést nem nyújtó szabálytalan könyveléssel kezeltek. (P. VI. 362/1932.) Elmegyógyintézetbe való szállítás által szenvedett kár megtérítése attól, kinek kérelmére az eljárás megindult, csak akkor követelhető, ha tudva azt, hogy a zárt intézetben való kezelés szüksége fenn nem forog, mégis szándékosan és a szabadságtól való megfosztási célzattal akarata ellenére szállíttat valakit zárt intézet idegosztályára. (K. P. III. 704/1932.) A két ellenkező érdek, melynek összeegyeztetésére törekszik a bírói gyakorlat, egyrészt a károsult érdeke, kinek az alaptalan joglépés kárt okoz, másrészt az a közérdek, hogy a joglépések igénybevételétől a közönség a túlságosan kockázatos kártérítési felelősség által el ne riasztassék. ///. dr. Szigeti László. \ A bérbeadó és a kincstár zálogjoga. Még mindig napirenden vannak az összetűzések a bérbeadók és a közadókat behajtó hivatalos közegek között. A közadók módjára történő végrehajtás esetén tudvalévőleg a zálogtárgyakat összeszedik és az árverés helyére szállítják, a bérbeadók azonban, hivatkozva Vt. 72. §-ában biztosított törvényes zálogjogukra, gyakran meg-