Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - A bérbeadó és a kincstár zálogjoga

31 tagadják a kincstár javára zálogolt ingók kiadását. A kincstári közegek viszont legtöbbször annak igazolását követelik, hogy a bérbeadó bírói zálogjogot is szerzett a visszatartott ingóságokon, még hozzá a kincstár zálogjogát megelőző időpontban. Mindkét fél álláspontja helytelen. A törvényes zálogjog gyakorlásának egyáltalán nem előfeltétele a bírói végrehajtás útján szerzett zálogjog, de közömbös a prioritás kérdése is, mert a bérbeadó törvényes zálogjoga minden más zálogjoggal szemben úgyis elsőbbséggel bír. Viszont a bérbeadók is jogellenesen tagadják meg a zálogtárgyak kiadását arra hivatkozva, hogy törvényes zálogjoguk erősebb, mint a kincstár végrehajtási zálogjoga. Kétségtelen ugyan, hogy a bérbeadó zálogjoga privilegizált zálogjog, a privilégium azonban csak a rangsorra, de nem a zálogjog érvényesítésének módjára vonatkozik. A két zálogjog csak látszólag ütközik össze egymással, mert a pénzügyi szabályok mindakét zálogjog érvényesítése tekintetében intézkednek, a kérdés tehát nem bírálható el a magánjogi dogmatika alapján. Ebből az okból a bérbeadó hasztalan utalna arra, hogy törvényes zálogjoga a kincstár végrehajtási zálogjogával szemben birtokkal is meg van erősítve, vagyis ,,In pari causa possessor potior haberi debet" szabály alapján joga volna megakadályozni a lefoglalt ingók elszállítását. A fennálló jogszabályokkal teljes összhangban adta ki tehát a m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánya az 1425/ 1932. Fk. rendeletét, amely szerint köztartozásoknak fejében lefoglalt ingóságoknak hatósági raktárba való szállítása meg nem akadályozható és a bérbeadót erre irányuló esetleges kérelmével el kell utasítani. A pénzügyi jogszabályok ugyanis a törvényes zálogjog rangsorelsőbbségét tiszteletben tartják. A közadók kezeléséről szóló H. Ö. elrendeli, hogy a foglalás megtörténtéről és az árverés kitűzéséről értesíteni kell a bérbeadót, a befolyó vételárat pedig az elsőbbségi igény tárgyalására illetékes bírósághoz kell beszolgáltatni, mely a zálogjog elsőbbségi kérdésben sorrendi tárgyaláson határoz. (H. Ö. 61., 64., 71. §§•) A pénzügyi jogszabályok ezek szerint gondoskodnak arról, hogy a bérbeadó törvényes zálogjogának elsőbbsége a közigazgatási eljárással sérelmet ne szenvedjen. A zálogjog érvényesítésének azonban mások a feltételei a közigazgatási és mások a bírói eljárás során. A közigazgatási árverés esetén a lefoglalt ingóságokat a kikiáltási ár háromnegyed részénél, bírói árverés esetén pedig annak kétharmad részénél alacsonyabb áron eladni nem lehet (H. Ö. 67. §., 6300/1932. M. E. r. 26. §., 14.000/ 1933. M. E. r. 39. §.), továbbá a közigazgatási eljárásnál ez a szabály csak az első árverésre áll feltétlenül, mert a második