Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - Az effektív valutatartozások kérdése de lege ferenda

29 működésben, (üzemben). A Kúria P. II. 757/1932. számú 1932. április 5-én hozott döntése szerint magában azáltal, hogy alperes a gépkocsit hetenként két napon át használhatta és szerelőjével bármikor megvizsgálhatta, ezzel a gépkocsi üzembentartójává még részben sem vált s a tárgyi felelősség azt terheli, aki a gépkocsi birtokosa, a gépkocsit állandóan üzemben, forgalomban tartja. Mikor több személyt füz kisebb-nagyobb érdek az üzem folytatásához, sokszor nehéz eldönteni, kié az elsődleges érdek, mely őt az üzem folytatójává, üzembentartójává minősít:. A károsultat nézetem szerint e belső, általa meg nem ismerhető viszony folytán bizonytalanságnak kitenni méltánytalan, itt csak az üzembentartók, az érdekeltek egyetemleges felelőssége kifelé és a visszkereseti jog az egymás közti viszonyban nyújthat megoldást. A felelősség biztosítás útján elhárítható és így az érdekeltek közötti visszkereseteknek és jogvitáknak is elejét veheti. LII. A fegyverhasználat jogosságának kérdésével a polgári kártérítési perben a Polgári Jog 1933. évfolyamának 126. oldalán már foglalkoztam és kimutattam, hogy a Kúria gyakorlata, mely a fegyverhasználat jogosságának kérdésében a büntető bíróság ítéleti megállapítását kötelezőnek tekinti, ellentétben áll a Kúria 49. számú jogegységi döntvényével. A Kúria P. III. 756/1932. számú ítélete ismét erre az álláspontra helyezkedik, mondván, hogy igaz ugyan, hogy nincs törvényes rendelkezési mely a kártérítési igényt előzetes fegyelmi határozathoz köti, de a Kúria gyakorlata, mely a karhatalom abból a céljából indul kí, hogy az állam érdekeinek minden irányú biztosítása eléressék, eddigi gyakorlata szerint a fegyverhasználat jogossága kérdésében a büntető bíróság ítéletét a kártérítési igény alapjának tekinti, melyre a 49. számú jogegységi döntvény nem vonatkozik. Ezt az indokolást elfogadni nem tudom. Mivel maga a Kúria megállapítja, hogy a tételes törvény az igény érvényesítéséhez előzetes büntető vagy fegyelmi eljárást nem kiván, ennélfogva az igénynek nem alapja a büntető bíróság ítélete, így a konkrét eset a 49. számú jogegységi döntvényben említett kivételekhez nem tartozván, a jogegységi döntés a Kúria tanácsaira is kötelező és így a fegyverhasználat jogosságának kérdése a polgári perben, mint előkérdés, függetlenül elbírálandó. Természetesen a büntető bírósági anyagot a polgári bíróság felhasználhatja a szabad mérlegelés körében. Ha a karhatalom célját tekintve, a törvényhozás kivételes rendelkezést tartott volna szükségesnek, úgy erre nézve tételes szabály lenne, de külömben is a polgári kir. bíróságok elegendő garanciát nyújtanak arrra. hogy a fegyverhasználat jogosságának megállapításában az állam és a karhatalom céljának érvényesülését épen úgy meg fogják óvni, mint a büntető bíróságok. Hogy mi volt a Kúria eddigi gyakor-