Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - Az effektív valutatartozások kérdése de lege ferenda

26 letviteléhez tartozó ügyletek tekintetében. Elsőbbségi kötvényeknek a tőzsdére való bevezetése a bankrészvénytársaság rendes üzletköréből nem emelkedik ki. A részvényjog köréből még egy döntést említünk meg: a P. IV. 3810; 1932. számú ítélet szerint az alapítóknak nem szabad az őket az alapszabályokhoz képest a részvényekre megillető elővételi jogot oly feltételekhez kötötten gyakorolniok, hogy ennek folytán bizonytalanság álljon elő a részvények tulajdona tekintetében. Az elővételi jognak evvel ellentétes gyakorlása hatálytalan. Egyike azon jogtételeknek, amelyeket a laikus a legnehezebben vesz tudomásul, az, hogy az ajándék is elfogadásra szoruló jogügylet. Tényleg nem könnyű megérteni, miért kell kifejezetten elfogadni azt, aminek elfogadását mindenkiről fel lehet tételezni. Hogy ezek a sugalmak mennyire visszatérnek a bírói gyakorlatban is, arra szép példa a P. I. 7909/1931. számú ítélet, amelynek rendkívül érdekes indokolása élénken dokumentálja azt, mily nehéz néha az igazságérzet győzelme a jogi formalizmus felett. Az adott esetben a kir. Kúria kimondta, hogy az ajándékot voltakép nem elfogadni kell, hanem éppen ellenkezőleg, visszautasító nyilatkozat kell ahhoz, hogy az ajándék létre ne jöjjön; kimondotta legfelsőbb bíróságunk azt is, hogy az elfogadási határidő is más ajándékra, mint egyéb ügyletekre nézve és elfogadó nyilatkozatnak tekintette a megajándékozott által benyújtott keresetet. Dogmatikailag talán csak a legutolsó megállapításhoz férhet szó; kérdéses, hogy az ügyvédi meghatalmazás magában foglalja-e az elfogadás jogügyleti nyilatkozatára való felhatalmazást, ami nem esik sem az egyesség, sem az elismerés, sem a joglemondás kategóriája alá. A kiskorút nem kötelező joglemondás fogalmához érdekes adalékot szolgáltat a P. I. 5.122/1932. számú ítélet. Az özvegy érdemetlenségének a megbocsátása a Kúria szerint egyértelmű az ingyenes joglemondással és az a kiskorút még gyámhatósági jóváhagyás mellett sem köti. Vitás még a legújabb gyakorlatban is, hogy mikor kell a telekkönyvi jogot szerezni óhajtó félnek megtekintenie a telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló végzéseket és magukat az eredeti okiratokat. A P. V. 1.472/1933. számú ítélet a telekkönyvből tévedésből törölt haszonélvezőnek viszszaítélte az ingatlan tényleges birtokát az ingatlant megvevő személyekkel szemben, mert az utóbbiaknak a Kúria szerint kötelességük lett volna az 1918-ban tévedésből meghozott és a telekkönyvbe bevezetett, a haszonélvezetet törlő végzés dacára is meggyőződést szerezniök arról, hogy az