Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - Az effektív valutatartozások kérdése de lege ferenda

23 A valuta valóságos birtokához fűződő jogot annál is inkább átlagos (többségi) érdeknek kell tekinteni, mert a valutának külföldről történő árubeszerzéshez való felhasználása nemcsak többségi eset, hanem egyben fontosabb érdek is a valuta értékkonzerváló szerepéhez fűződő érdeknél. Az utóbbinak ugyanis a gazdasági élet zavartalan folyásában kevesebb szerepe van, mint a külfölddel való áruforgalom előmozdítását szem előtt tartó effektív valutához fűződő érdeknek. A többségi és nagyobbfontosságu érdek szempontja mellett még szem előtt tartandó az a helyzet is, hogy végeredményben az értékállóságú célzatú kikötések esetében különösebb igazságtalanság az esetek legtöbbjében az adóst nem éri, mert azok a valuták, amelyek az ilyen értékállósági kikötés túlnyomó többségében szerepelnek (dollár, font) jelentékenyen estek, úgy hogy az adós végeredményben pengőösszegben nem kerül roszszabb helyzetbe, mint amilyenben akkor volna, ha effektív valuta stipulálása nélkül belföldi fizetési eszközben köttetett volna ki a szolgáltatás. Ezzel szemben abban az esetben, ha a hitelezőnek csak a fiktív árfolyamú pengőösszeg ítéltetnék meg, a hitelező azokban az esetekben, amidőn ő valóban a külföldről történő árubeszerzéshez igyekezett magának effektív fizetési eszközt biztosítani, nem kapja az intencionált szolgáltatási értéket és így az adósí és hitelezői pozicíó szembeállításából az az eredmény vonandó le, hogy a két igazságtalanság közül az a kisebb, amely az adóst sújtja. Ha már a mindenkire nézve megnyugtató igazság jogszabálya el nem érhető, akkor keresni kell a két ellentétes érdekű megoldás között azt, amelyik a kisebb igazságtalanságot rejti magában és ez az összes szempontok figyelembevételével a felárral növelt árfolyam megítélése a hitelező részére. Ennek az eredménynek a helyességét a grosschmidi tan is alátámasztja. Amint a fluoritnak az igazi színét megállapítani nem lehet, ha egyik vagy másik oldalról vetítünk rá fényt, mert a szín, amellyel a fluorit a különböző oldalról rávetített fényre reagál, mindig más és más, míg a merőleges áteső fény mutatja meg az ásvány valódi színét, — ép úgy adódnak problémáknak, kérdéseknek más és más megoldásai, eredményei aszerint, hogy a jogász milyen oldalról, milyen szempontból fogja fel őket, de ha a jogász tudni akarja, hogy melyik az igazi szempont és melyik az igazi megoldás, akkor megvizsgálja azt a grosschmidi tan kristálytiszta fényében és az lesz az igazi eredmény, amelyikre ez a tan az igazság és helyesség bélyegzőjét nyomja. Grosschmid tanának egyik alapvető tétele, hogy a pénz nem bizonyos alakban megjelenő érték, hanem bizonyos fajta vagyon azzal a különbséggel egyéb vagyonokkal szemben, hogy a pénznek vagyoni szerepe területre szorítkozó (Fejezetek, II. kötet 405. lap). A pénzben megtestesülő érték tehát nem fikció, (legalább funkciójában, szerepe betöltése közben, tehát hosszmetszetben szemlélve a pénzt, míg eszmeileg, az államhatalom parancsszavának a puszta tényére tekintve, tehát keresztmetszetileg,