Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 4. szám - Kísérletek a mezőgazdasági hitel felélesztésére
200 árából ugyanolyan előnyös kielégítés illeti, mint a fenti 2. pontban említet termelési szerződésből eredő követeléseket. A védett birtok tulajdonosa a 2. és 3. pontban említett szerződések megkötését is köteles a helyi bizottságnak bejelenteni. A bejelentés a különböző zöldhitelt nyújtók között rangsort biztosít. (2600/1934. M. E.) 5. A kitermelt és összerakott tűzifát a vevő a fatermelő őrizetében hagyva olymódon zálogosíthatja el, hogy hitelezőjére ruházza át a tűzifa kiadására irányuló követelését, a bejelentett elzálogosítást az erdőhivatal nyilvános jegyzékbe foglalja; a jegyzékbefoglalás védelmet nyújt a vevőnek a fa későbbi megszerzőjével szemben és a fatermelő ellen vezetett végrehajtás során. (1710/1934. M. E.) Ezekről a zálogjogi alakzatokról egész kötetre való magyarázatot és bírálatot lehetne írni. Feltárást és kellő méltatást igényelnének azok a külső körülmények, amelyek még a nyilvántartott ingójelzálogjoggal szemben is bizalmatlan jogalkotó tényezőket arra késztették, hogy a jelzálogos hitelezőket lappangva megelőző jogokat szaporítsák. Ami pedig a jogi bírálat anyagát illeti, elég lenne párhuzamot vonni az ingójelzálogjogról szóló törvényjavaslat egyes rendelkezéseivel, hogy kitűnjék az újabb alakzatok jogászi hézagossága. Vizsgálni lehetne, vájjon elég világosak és nyilvánosak-e az új jogok megalapításának és fenntartásának körülményei ahhoz, hogy a jóhiszemű forgalom biztonsága védve legyen; elég súlyosak-e az új alakzatokhoz fűződő érdekek avégből, hogy miattuk a korábban szerzett jogok hátrább kerüljenek; a megelőzés nem rontja-e a jogbiztonságot s a jövő hitel kilátásait; az új jogok élvezőinek jogállása másokkal szemben és egymásközött eléggé tiszta és eléggé biztos-e? Jóllehet az új jogok közül egyesek már évek óta fennállanak, a közönség bírálata tartózkodó maradt; úgy látszik, a közvélemény megérti a jogalkotók kényszerhelyzetét. A jogalkotás lehető mérsékletet tanúsít az újításban, korlátok közé szorítja az új jogok érvényesülési területét és azok hatályának egy-egy évre való megszabásával hangsúlyozza az új jogok ideiglenes jellegét. Különösen ideiglenesnek kell tekinteni a cukorgyári vállalatok zálogjogának mostani terjedelmét, amelynek az a magyarázata, hogy e vállalatok most nem választhatják meg szabadon, hogy kivel szerződjenek, hanem jogszabály alapján kötelesek olyan gazdákkal is termelési szerződést kötni, akiknek hitelképessége vagy fizetési készsége felől esetleg kétségeik vannak. Csupán ezért lehet e vállalatoknak igénye nagyobb biztosítékra. Mihelyt a kellő biztonság máskép (például a termelők kollektív felelőssége alapján) megadható lesz, a cukorgyári vállalatok joga sem maradhat nagyobb, mint más termeltetőké. A haszon-