Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 4. szám - A végrehajtás megszüntetési per megindításának kezdő és véghatárideje

194 emelkedett, ez nem akadálya annak, hogy a végrehajtásmeg­szüntetési perben a végzés hatályon kívül helyeztessék. A bíró­ság saját végzéseihez kötve van ugyan abban az eljárásban, amelyben hozta (Ppé. 419. §.), de a végzések anyagi jogerőre nem emelkednek, így a végrehajtásmegszüntetési per bírósága — minthogy előtte már nem ugyanaz az eljárás folyik — attól függetlenül teheti meg a maga rendelkezéseit. Hiszen enélkül a végrehajtásmegszüntetési pernek a végrehajtás folyamán már nem lenne semmi célja, mert nem lehetne semmi eredménye^ Amint a jogerősen lefoglalt ingóságokat fel lehet oldani, amint a végrehajtási jelzálogjogot törölni lehet a végrehajtásmegszüi­tetési perben, úgy nem akadályozzák a kötöttségre vonatkozó szabályok azt sem, hogy a végrehajtásmegszüntetési bíróság íté­lete a sorrendi végzésnek vagy utalványozó végzésnek hatályon kívül helyezését eredményezze, akár emelkedtek ezek jogerőre, akár nem. Ez egyébiránt kitűnik a Vht. 28. — Ppé. 38. §-ának 2. bekezdéséből is, amelyet a végrehajtásmegszüntetési perről szóló §-a Vht. 30. — Ppé. 39. §. utolsó bekezdése felhív. Csak arra kell figyelemmel lenni, hogy a végrehajtásmeg­szüntetési perben hozott ítélet csupán a felek közt felmerült jogvitát dönti el, hatálya harmadik személyre nem terjed ki. Ebből az következik, hogy az árverést hatályon kívül helyezni nem lehet, mert az már az árverési vevő jogait érintené. Kövei­kezik továbbá, hogy azoknak a zálogos vagy jelzálogos hitele­zőknek, akik az árverési vételárból vagy egyébként a végrehaj­tási tömegből kielégítésre jogosultak, de a végrehajtásmegszün­tetési perben alperesként nem szerepelnek és esetleg nem is sze­repelhetnek, mert nem végrehajtatok; a végrehatásmegszünte­tési per ezt a jogát nem érinti. A sorrendi végzés meghozatala után tehát a végrehajtás megszüntetését kimondó ítélet csak azt eredményezheti, hogy az alperesként szereplő végrehajtató ré­szére sorozott és esetleg ki is utalt összegek kifizetését az ítélet megakadályozza, míg a mások részére sorozott vagy kiutalt ösz­szegek sorsát nem érinti. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szóbanlevő összeget most már a pernyertes felperesnek kell kifi­zetni. Lehetséges ugyanis, hogy az alperes kiesése esetében a neki sorozott ősszeg nem a végrehajtást szenvedőt, hanem a sorrendben hátrább álló kielégítésre jogosultat illeti. De az is lehet, hogy a pervesztes alperesnek (végrehajtatónak) nincsen ugyan végrehajtási foga, de van a végrehajtási eljárás keretén kívül szerzett kielégítési joga (pl. peren kívüli űton szerezte meg a jelzálogot és a végrehajtás során erre csak a végrehajtási jogot jegyezték fel). Mindez csak pótsorrendi tárgyaláson tisz­tázható. Természetes azonban, hogy gyakorlatilag a legtöbb esetben helyesebb a Vht. 197. §. 3. bekezdése szerinti perreutasítás alap*

Next

/
Thumbnails
Contents