Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 4. szám - A végrehajtás megszüntetési per megindításának kezdő és véghatárideje
194 emelkedett, ez nem akadálya annak, hogy a végrehajtásmegszüntetési perben a végzés hatályon kívül helyeztessék. A bíróság saját végzéseihez kötve van ugyan abban az eljárásban, amelyben hozta (Ppé. 419. §.), de a végzések anyagi jogerőre nem emelkednek, így a végrehajtásmegszüntetési per bírósága — minthogy előtte már nem ugyanaz az eljárás folyik — attól függetlenül teheti meg a maga rendelkezéseit. Hiszen enélkül a végrehajtásmegszüntetési pernek a végrehajtás folyamán már nem lenne semmi célja, mert nem lehetne semmi eredménye^ Amint a jogerősen lefoglalt ingóságokat fel lehet oldani, amint a végrehajtási jelzálogjogot törölni lehet a végrehajtásmegszüitetési perben, úgy nem akadályozzák a kötöttségre vonatkozó szabályok azt sem, hogy a végrehajtásmegszüntetési bíróság ítélete a sorrendi végzésnek vagy utalványozó végzésnek hatályon kívül helyezését eredményezze, akár emelkedtek ezek jogerőre, akár nem. Ez egyébiránt kitűnik a Vht. 28. — Ppé. 38. §-ának 2. bekezdéséből is, amelyet a végrehajtásmegszüntetési perről szóló §-a Vht. 30. — Ppé. 39. §. utolsó bekezdése felhív. Csak arra kell figyelemmel lenni, hogy a végrehajtásmegszüntetési perben hozott ítélet csupán a felek közt felmerült jogvitát dönti el, hatálya harmadik személyre nem terjed ki. Ebből az következik, hogy az árverést hatályon kívül helyezni nem lehet, mert az már az árverési vevő jogait érintené. Köveikezik továbbá, hogy azoknak a zálogos vagy jelzálogos hitelezőknek, akik az árverési vételárból vagy egyébként a végrehajtási tömegből kielégítésre jogosultak, de a végrehajtásmegszüntetési perben alperesként nem szerepelnek és esetleg nem is szerepelhetnek, mert nem végrehajtatok; a végrehatásmegszüntetési per ezt a jogát nem érinti. A sorrendi végzés meghozatala után tehát a végrehajtás megszüntetését kimondó ítélet csak azt eredményezheti, hogy az alperesként szereplő végrehajtató részére sorozott és esetleg ki is utalt összegek kifizetését az ítélet megakadályozza, míg a mások részére sorozott vagy kiutalt öszszegek sorsát nem érinti. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szóbanlevő összeget most már a pernyertes felperesnek kell kifizetni. Lehetséges ugyanis, hogy az alperes kiesése esetében a neki sorozott ősszeg nem a végrehajtást szenvedőt, hanem a sorrendben hátrább álló kielégítésre jogosultat illeti. De az is lehet, hogy a pervesztes alperesnek (végrehajtatónak) nincsen ugyan végrehajtási foga, de van a végrehajtási eljárás keretén kívül szerzett kielégítési joga (pl. peren kívüli űton szerezte meg a jelzálogot és a végrehajtás során erre csak a végrehajtási jogot jegyezték fel). Mindez csak pótsorrendi tárgyaláson tisztázható. Természetes azonban, hogy gyakorlatilag a legtöbb esetben helyesebb a Vht. 197. §. 3. bekezdése szerinti perreutasítás alap*