Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Nyugdíjjogosultság elérése előtti elbocsátás

152 130.000. számú utasítás 7. §-a példaszerűen feL is sorolja. Ilyenek a köz- és magánalkalmazottak, házi- és gazdasági cselédek, ipari bérmunkások stb. Bér-, illetve szolgálati viszony fenn vagy fenn nem forgása s ehhez képest a kereseti tevékenység önállósága vagy önállótlansága. mindig csak esetileg állapítható meg. De ennek elbírálásánál az általános forgalmi adó szempontjából a vonatkozó megállapodás figyelembe vétele mellett a főszempont mindig az, hogy milyen a vállalt munka természete. A felmerült esetben a cég egy lerakatot létesített s a megállapodás az volt, hogy a céggel szerződő fél a saját neve alatt vegyeskereskedői (szatócsí) iparigazolványt vált ki és ezen iparigazolvány alapján a cég által lerakat céljára bérelt helyiségben vegyeskereskedést nyit, amelyben csak a megbízó cég által bizományba adott árukat árusíthat s ezen tevékenységéért az üzletben eladott áruk eladásából befolyt ellenértékeiknek jutalékszerűen megállapított összege illeti, de kiköttetett, hogy az üzletben szükséges segédmunkaerők beállítása, ezek díjazása, valamint azok illetményeit terhelő közterhek viselése a megbízottat terheli, továbbá sajátjából fizeti a bizományi áruk ellenértéke után kapott díjak után járó általános forgalmi adót is. A megállapodás ezen irányadó tartalma szerint a felek akarata sem irányult szolgálati szerződésre, hanem megbízás elvállalása forog fenn, amely megbízási jogviszony alapján teljesített szolgálattétel önálló vállalkozás. Ez kifejezésre jut abban is, hogy a megbízott a jutalékszerűen megszabott díjazása terhére az üzletmenet érdekében segéderőket felfogadni és díjazni és ezek 'lletményei után járó közterheket is a sajátjából viselni tartozott. Az ellenérték ellenében teljesített ily szolgálattétel általános forgalmi adó alá eső, önálló kereseti célzattal folytatott munkateljesítménynek minősül. Biztosító intézetek alkalmazottainak az alkalmi üzletszerzésekért járó jutaléka általános kereseti adó alá-, a szolgálati viszony alapján kötelességszerűen teljesített üzletszerzésekért járó jutaléka pedig az alkalmazottak kereseti adója alá tartozik. (Közigazgatási Bíróság 200. sz. jogegységi megállapodása.) Az önállóan folytatott haszonhajtó foglalkozásból származó jövedelem a K. H. Ö. 2. §-ának 2. pontja alapján általános kereseti adó alá-, a munkaadóval szemben fennálló szolgálati viszonyból származó jövedelem a 3. §. (1) bekezdése alapján az alkalmazottaik kereseti adója alá tartozik. Ezek szerint annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy a biztosító intézetek alkalmazottainak üzletszerzési jutaléka a kereseti adó melyik csoportjába tartozik, csak az lehet irányadó, hogy az intézeti alkalmazott az üzletszerzést a szolgálati viszony keretében köteles-e ellátni.