Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Nyugdíjjogosultság elérése előtti elbocsátás

153 A szolgálati viszonytól független üzletszerzés általános kereseti •adó alá tartozó haszonhajtó foglalkozás akkor is, ha azt a biztosító intézet alkalmazottja üzi, ellenben a szolgálati viszony alapján teljesített üzletszerzés nem önálló haszonhajtó foglalkozás és az érette kifizetett járandóság szolgálati illetmény s mint ilyen, az alkalmazottaik kereseti adója alá tartozik. (K. H. Ö. 16. §.) Az adókötelezettség szempontjából tehát azt kell vizsgálni, hogy az üzletszerzés az alkalmazottnak a szolgálati viszony alapján ellátandó teendője-e, vagy azzal a szolgálati teendők ellátásán kívül csak alkalomszerűen foglalkozik-e. Azon teendők ellátásáért járó állandó és változó természetű járandóság — tehát az üzletszerzési jutalék is, — amelyeket az alkalmazott a szolgálati viszony keretében köteles ellátni, a K. H. Ö. 16. §-a szerint az alkalmazottak kereseti adója alá tartozik, mert ez a jövedelem a szolgálati viszonyból származik, ellenben az alkalmazott által önként teljesített alkalmi üzletszerzésekért járó jutalék általános ikereseti adó alá esik, mert annak forrása a szolgálati viszonytól függetlenül űzött haszonhajtó foglalkozás. Ha tehát az üzletszerzés a biztosító intézet alkalmazottjának szolgálati teendője, akkor az üzletszerzési jutaték is szolgálati járandóság és mint ilyen, az alkalmazottak kereseti adója alá tartozik, ha pedig a biztosító intézeti alkalmazott az üzletszerzést csak alkalmilag, a szolgálati viszonytól független mellékfoglalkozásként gyakorolja, akkor ezen önálló haszorihajtó foglalkozásból származó jövedelem után általános kereseti adót köteles fizetni. A K. H. Ö. 28. §-a világosan rámutat erre a különbségre, ami•dőn a (2) bekezdésben oly módon rendelkezik, hogy az alkalmazottaknak kifizetett és az alkalmazottak kereseti adójával megadóztatott ügynöki díjakat nem kell kimutatni, mert ezek szolgálati járandóságok, — ellenben azokat az üzletszerzési jutalékokat, amelyek az általános kereseti adó alá tartoznak, az (1) bekezdés alapján ki kell mutatni akkor is, ha azokat a biztosító intézet a saját alkalmazottainak fizette ki, mert ezek nem a szolgálati viszonyból, hanem az adózó fél önálló haszonhajtó foglalkozásából származó jövedelem. A havonkint vagy hetenkint rendszeresen kifizetendő illetményeken kívül negyedévenként, félévenként, esetleg évenként kapott illetmény csak akkor vonandó a havi vagy heti illetményektől elkülönítve adó alá, ha az alkalmazott azt a fennálló szabályok vagy megállapodások alapján kapja negyedévenként, félévenként vagy évenként. (Közigazgatási Bíróság 202. számú jogegységi megállapodása.) Az alkalmazottak kereseti adója progresszív adó és azt a munkaadó köteles az alkalmazott jövedelméből levonni és beszolgáltatni. A progresszió százalékos emelkedésének érvényesülése céljából az adót a K. H. Ö. 18. §-a szerint a havi vagy heti jövedelem után kell leróni, vagyis az ugyanazon munkaadótól ugyanarra a hónapra vagy hétre bármely elnevezés alatt járó különböző illetményeket