Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Szemelvény az 1934. évi részvényjogí bírói gyakorlatból

133 alkalmazottak csakis az igazgatóság aktív vezetése mellett folytathatnak tevékenységet. (C. VII. 1160/1933.) A főrészvényes takarékpénztár által gyakorolt ellenőrzés nem szünteti meg az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok ellenőrzési kötelességét. E kötelezettségüket jogszüntető hatállyal másra át nem ruházhatják (u. o.). Sőt az sem szünteti meg egyéni felelősségüket, hogy saját vállalatuk díjazás nélküli kiküldöttei a vállalat igazgatóságában (u. o.j. Ezt a szigorúságot szolgálja az az intenció is, hogy a felelősségrevonás minél inkább megszabadíttassák az alakszerűségektől. Az ügyvezető igazgató ellen indított kártérítési perben szükséges felhatalmazást a közgyűlés utólag is megadhatja. (C. V. 1420/1931.) a tényleges igazgatósági tagok is vihetik a pert, ha nem érdekeltek s nem okvetlen szükséges, hogy a K. T. 197. §. szerinti meghatalmazottak megválasztassanak (u. o.). A felmentés megadása nem érinti a jogosultaknak a K. T. 189. §-án alapuló kártérítési igényét. (C. IV. 6220/1931.) A társadalom gazdasági felfogásának és gazdasági megosztottságának az igazságossági princípiummal való összeegyeztetését kíséreli meg a C. IV. 3230/1930. sz. ítélet. Azzal az általános szabállyal szemben, hogy az igazgatósági tag részéről az ügyvezetés nem ismerése már önmagában mulasztás — nem állapította meg fenti ítélet a kisgazda ig. tagok kártérítési felelősségét, mikor ők a tőlük szubjektíve elvárható gondossággal fel sem ismerhették a vezérigazgató visszaéléseit. Kétségtelen, hogy a Kúria álláspontja — helyesen —• egyébként az, hogy az már önmagában felelősséget megállapítható vétkes magatártás, ha valaki a szükséges előismeretek és hozzáértés nélkül vállalja az igazgatósági tagságot. Két, a cég- és részvényjog körébe tartozó határozatot kívánunk kiemelni, amelyek egyrészt a bírói gyakorlat jogot teremtő erejét szemléltetik, másrészt igazolják, hogy a felsőbíróságunk ítélkezése új jogszabályok kialakulására vezet. VI. 473. számú határozatában kimondotta a Kúria, hogy miután a cégjegyzésből egy igazgatósági tag sem zárható ki, nem ruházható fel az ig. tagok egy része olyértelmü cégjegyzési joggal, hogy csak a már önálló cégjegyzési jogosítvánnyal felruházott tagokkal együtt jegyezhessék a céget, mert a cégnek egyedül való jegyzésére jogosult igazgatósági tag aláírásával a cég már érvényesen jegyezve van és ekként más ig. tag aláírása ahhoz való csatolásának a cégjegyzési hatáskört kifejező és megvalósító jelentősége nincs. Kétségtelen, hogy itt a Kúria nem állít fel új jogszabályt, azonban az ig. tag cégjegyzési jogkörét tisztázza s kifeje2