Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Szemelvény az 1934. évi részvényjogí bírói gyakorlatból

132 juk azokat az eseteket, amelyek jogorvoslati rendszerünkhöz képest oda el sem juthatnak, hanem valamely alsóbb fórumon megrekednek, — holott gyakorlati jelentőségük néha felér akárhány felsőbírói döntésével. A budapesti kir. törvényszék, mint felfolyamodási bíróság 21. Pf. 4607/1932. számú végzése (,,Jogesetek a perenkívüli eljárások köréből", III. évf. 183. sz.) elutasítja a perfeljegyzési kérelmet, mert az igazoló felzet csak érkeztető bélyegzővel volt aláírva és nem volt ellátva sem ügyszámmal, sem az illetékes kezelőtiszt aláírásával. A döntésben foglalt útmutatást — amely egyébként teljesen összhangban van a Jüsz. és Tüsz. 16. §§-aival — annak példájára is idézhetném, hogy ügykezelési szabályok esetleg anyagi jogi jelentőségre is emelkedhetnek. Dr. Vági József. Szemelvény az 1934. évi részvényjogí bírói gyokorlatból. A jogrendszernek azt az átalakulását, amely a gazdasági rendszer szemünk előtt lefolyó átalakulásával kapcsolatban és annak okozataként jelentkezik, sehol oly élesen nem szemlélhetjük, mint a gazdasági élettel legszorosabb összefüggést tartó hitel jog területén. Az átalakulás hoszszas és észrevétlen, — de annál mélyebb. Legérzékenyebb pontjai a cégjog, a társasági jog és a tisztességtelen verseny. Az átalakulás kettős irányú. Az egyik irányzat a dogmatikus szabály háttérbe szorítása és áttörése egy a társadalom gazdasági felfogásában gyökeredző igazságossági princípiummal szemben, — a másik — hogy úgy fejezzük ki: a jogviszony eldologiasítása, kiemelése a szembenálló felek elszigetelt jogviszonyából s belehelyezése azon életviszonyok közepébe, amelynek egyik jelensége. Az alábbiakban a három jogterület közül a részvényjogi gyakorlat néhány esetéről szólunk, amelyeknek aktualitást az ad, hogy az 1934. esztendő kiemelkedő döntései közé tartoznak. E körben az esetek többsége azokkal a kérdésekkel függ össze, amelyek a vállalatok liquidációja során merültek fel. Alapítással, alaptőkefelemeléssel, nyereségfelosztással kapcsolatos döntéseket alig találunk. De annál többet, amelyek a részvénytársaság semmisségét, az igazgatóság felelősségét, jogcselekményének megtámadhatóságát, a felmentés megadásának jogszerűségét stb. vitatják. Ezeket a határozatokat általában a szigor jellemzi. A kir. Kúria általunk is osztott felfogása szerint a r.-t. ügyvitelében a fokozott felelősségérzetnek kell nyilvánulnia. Ezért az ig. tagok nem hivatkozhatnak arra. hogy a r.-t. tisztviselői a könyveket rendetlenül és szabálytalanul vezették, mert az