Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - A jog tragikuma

130 désén és ezeknek az értékeknek nagyfokú zuhanásán; félő, hogy nem egyhamar tér vissza a gazdasági viszonyoknak az a stabilitása, amelyet a Kúria megkívánni látszik és így jogunk, sajnos, még huzamosabb ideig nélkülözni lesz kénytelen a tulajdonközösség megszűntetésének ezt a módját. Az idézett döntés, az eddigi gyakorlatnak megfelelően, a természetben való megosztás módja tekintetében a konstitutivitás hatalmával ruházza fel a bíróságot. Érdekes emberi vonatkozása úgy ennek, mint a kir. Kúria egy másik: P. I. 300/1933. számú ítéletének az, hogy az általános emberi gyarlóságból fakadó apróbb viszálykodásoknak nem tulajdonítanak. súlyt és azokat mindegy a közösségben létei velejárójának tartják. Jogerős ingatlanárverés perrel megtámadható, ha alaki, szabálytalanság történt és ha — amit a Kúria különösen kiemel — az árverési vevő rosszhiszemű volt, (P. V. 2990/1933.) Evvel a döntéssel bizonyos fokú rokonságot mutat fel a P. V. 3639/1933. számú ítélet, amely a telekkönyvi törlési pert lehetségesnek tartja annak dacára, hogy a jogsérelmet perenkívüli úton is orvosolni lehetett volna. A közös elem mindkét ítéletben: a perenkívüli út viszonya a pereshez és az utóbbi megengedése akkor is, midőn a jogaiban sértett fél felfolyamodás útján is célt érhetett volna. A munkajog köréből számos érdekes döntést olvashatunk, — visszhangjául a még mindig tartó leépítéseknek és munkaadó és munkavállaló a viszonyok súlyossága folytán kiélezett vitáinak. A P. II. 3581/1932. számú ítélet megállapítja, hogy az azonnali hatályú felmondási okok szabályozása a szolgálati szerződésnek tárgya lehet. A P. II. 975/1931. és P. II. 3578/1932. számú ítéletek a munkavállaló igényei késedelmes érvényesítésének jogvesztő hatályt tulajdonítanak. Az adott esetekben, ahol nyolc éves késlekedésekről volt szó, az ítéleti döntéseknek még lehetett jogcscltsága; ha a „késlekedés" rövidebb ideig tart, úgy aggályos ebbe hallgatólagos joglemondást beleolvasni. A P. II. 4554/1932. számú ítélet eljárásjogi természetű: a fellebbezés nyilvános előadásának szabályai munkaügyekben mások mint egyebütt és új tények felhozatalára több módot adnak. Ez egyébként állandó gyakorlat és nemcsak az eljárási rendelet szóhangzatával, hanem az ügyek jelentőségével és a nyilvános előadási formának az ügyértéktől való függetlenítésével is indokolva van. Ha a munkaadó rövid idővel az egyetértőleg történt