Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - A jog tragikuma

129' legelésénél is túlmegy a konkrét szolgáltatás és ellenértéke közötti aránytalanság vizsgálatán és mérlegelés tárgyává teszi, hogy az üzletbére leszállítását kérő adósnak milyenek az egyébkénti vagyoni viszonyai. Abban a kérdésben, hogy mennyiben tekinthető bontóoknak, ha a férj tartási kötelezettségének a kedvezőtlen gazdasági viszonyok között nem tud eleget tenni: nem egyforma szigorral mér a Kúria, Míg a P. III. 907/1933. számú ítélet méltányos a férjjel szemben és mentséget talál számára a gazdasági viszonyok súlyos voltában: addig a P. III. 1852,1933. számú ítélet jogosnak minősíti a feleség eltartását azért, mert a csupán egy albérleti szobából álló lakást, amelyhez konyhahasználat nem tartozott, a házassági életközösség folytatására alkalmatlannak minősítette és az elhagyás jogos okának fogadta el azt is, hogy a férjnek rendes foglalkozása nem volt és feleségét eltartani nem tudta. Szerintünk a gazdasági viszonyok súlyos volta a feleséget arra kötelezi, hogy férje mellett rossz időkben is kitartson. Számtalan házaspár él ma egy albérleti szobában és nem lehet a feleség tetszésére bízni azt, hajlandó-e ily körülmények között fenntartani a házassági életközösséget vagy sem. Ismételten olvashatjuk a Kúria ítéleteiben annak az általános elvnek kimondását, hogy az állam a hatóságai vagy tisztviselői által a hatáskörükhöz tartozó hivatalos eljárásban hozott határozatokkal egyeseknek okozott kárt megtéríteni tartozik, ha szándékosság vagy vétkes gondatlanság forog fenn, ha az eljárt személy saját maga is felelős lenne és ha a kárt jogorvoslattal elhárítani nem lehetett. Az adott esetben (P. I. 131/1933.) a kir. Kúria nem minősítette ,,tarthatatlan"-nak a vallás és közoktatásügyi miniszter azon határozatát, amely hitfelekezetí iskola fenntartásához szükséges járulék fizeésére oly személyeket is kötelezett, akik sem az illető hitfelekezethez nem tartoztak, sem pedig az iskolát látogató gyermekük nem volt. A határozat nem teljesen megnyugtató. Dogmatikailag mindenesetre érdekes a mennyiségi momentumnak: a jogszabály értelmezés tévessége fokának előtérbe helyezése. * A közös tulajdon árverési megszüntetésére a kir. Kúria az időt még mindig alkalmatlannak találja (P. V. 1685/ 1932.). A háború óta átestünk már ingatlanok értékemelke-