Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - A jog tragikuma

128 Mindezek a javaslatok nem értek célt. A kormány részéről utaltak arra, hogy oka a rendelkezésnek az 1924. évi IV. t.-c.-kel beiktatott II. számú jegyzőkönyv XIII. cikkének 4. pontja, mely szerint a Magyar Nemzeti Bank központilag kezeli az állami bevételeket és fizetéseket és a Magyar Nemzeti Banknak az 1924. évi V. t.-c -ben foglalt alapszabályai szerint az állam „amennyire lehet" a Magyar Nemzeti Banknál tartozik pénzforgalmát összpontosítani. Ezzel összhangban a M, Kír. Postatakarékpénztárról szóló 1926. évi XIV. t.-c. 2. §-a akként rendelkezett, hogy a Postatakarékpénztár az állami és a letéti csekkszámlák álladékának megfelelő öszszegeket a Magyar Nemzeti Banknál zsírószámlán köteles elhelyezni. Ezen zsírószámlán a Magyar Nemzeti Bank nem térít kamatot, ebből folyólag tehát az állam sem fizethet a Magyar Nemzeti Bankhoz eljuttatott letétösszegek után kamatokat. Az a hivatkozás azonban, hogy az állam az általa letett pénzekért nem kap kamatot, jogosulatlan, mert az 1926. évi XIV. t.-c. indokolása szerint az államnak a Magyar Nemzeti Banknál fennálló függő adóssága után fizetett évi 272% kamat 1%-ra szállíttatott le, hogy igy ellensulyoztassék az a károsodás, mely az államot abból folyólag éri, hogy a zsirószámlán elhelyezett összegek után kamatot nem élvez. Ezt az igazságtalan állapotot tovább fenntartani nem lehet. JOGGYAKORLAT. A judikatura kiemelkedő döntései. A gazdasági lehetetlenülés köréből négy döntést láttunk (P. VI. 4179,1933., P. V. 3149/1932., P. IV. 3946/1933.,, P. VI. 176/1933.); mind a négy mellőzi a gazdasági lehetetlenülés kimondását. Noha teljesen különböző esetekről van szó és az adott esetek konkrét tényálladéki elemei bizonyára indokolttá tették a legfelsőbb bíróság döntését: az olvasó önkéntelenül irányzatot lát ezekben a döntésekben, még pedig azt a klasszikus magánjog szemszögéből helyeselhető nizust, amely a lehetőséghez képest fenn akarja tartani hatályukban a megkötött szerződéseket. Különösen érdekes a P. VI. 4179/1933. számú ítélet indokolásának az az okfejtése, amely súlyt fektet nemcsak az adós, hanem a hitelező vagyoni helyzetére is, de az adós vagyoni viszonyainak mér-