Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 2. szám - Fegyelmi judikatura

112 büntetendő ügyvédi, illetőleg ügyvédjelölti magatartásokat foglalja magában. Természetszerűen a második kategória az, amely a fegyelmi bíráskodás szempontjából számbajövő első és második kategória közül rendszerint a szélesebb körültekintést és a vizsgálandó körülményekbe való mélyebb behatolást teszi szükségessé. Ebbe a kategóriába tartozó esetek elbírálásánál kell a fegyelmi bíróságnak elsősorban megvalósítania azt a gondolatot, amelynek megvalósítása — nemcsak az ügyvédi, hanem mindenféle — fegyelmi bíráskodásnak kiinduló pontja kell, hogy legyen s amelyet a német Ehrengerichtshof egyik, Sigbert F euchtwanger müncheni ügyvéd által a Pinner-Festschriftben idézett határozatában röviden így foglal össze: „Die Standesehre stellt höhere Anforderungen, als das Strafrecht." A fegyelmi bíró feladata ott kezdődik, ahol a büntető bíróé végződik: a fegyelmi bíró keze elér oda, ahová a büntetőbíróé nem, büntetéssel sújthatja az egyénnek oly magatartását is, amelyet a büntetőbíró akkor sem büntethet, ha az belőle rosszalló értékítéletet vált ki. Noblesse oblíge, a kari tekintély és megbecsültetés kötelezettségekkel jár, amelyeket a kar minden tagjának be kell tartania: ennek kidomborítása a fegyelmi bíráskodás elsőrendű feladata. ,,Es ist das Zeichen einer schwachen Zeit mit dem Schuldner zu symphathisieren. Sie selber nennt das Humanitát." — ezt a iheringi gondolatot minden bizonnyal a büntető és speciálisan a fegyelmi bíráskodásban is alkalmazni kell: gyenge idők jele a vétkessel szimpatizálni és az időből folyó gyengeségek visszaszorítására a maga területén éppen a fegyelmi bíráskodás hivatott. S míg fegyelmi bíróságaink nagy gonddal ügyelnek arra, hogy a nagyközönség bizalma rendületlenül fennmaradjon, sőt erősödjön, addig a másik oldalon körültekintő figyelemmel igyekeznek előmozdítani egyrészt a bírói karral való, az igazságszolgáltatás legmagasabb szempontjából is rendkívüli fontossággal bíró kölcsönös megbecsülést, másrészt az ügyvédi kollégialitást. Bíró és ügyvéd .... Klasszikus tömörséggel mondja a budapesti ügyvédi kamara egyik, az előttünk fekvő kötetben 173. sorszám alatt közölt határozata: ,,A fegyelmi bíróság nagy súlyt helyez arra, hogy a bírói és ügyvédi kar tagjai között szimpátia és összhang uralkodjék, azonban ennek követelménye nemcsak az, hogy az ügyvéd a bíróság iránt tisztelettel viseltessék, de lényeges pillére ezen összhangnak az is, hogy a bírói kar tagjai kellő megértéssel legyenek a szabad pályán működő ügyvédséggel szemben is, mert csak a kölcsönös megbecsülés képezheti e két magas intelligenciájú kar tagjai közötti összeműködés alapját." Tisztelet az ügyvéd részéről a bíróság iránt, megbecsülése az ügyvédnek a bíróság részéről: ez a két tényező eredményezi azt a harmóniát, amelynek hiányát elsősorban az anyagi igazság érvényesülése sinylí meg. Szladits Károly gyönyörű szava jut eszünkbe: ,,A bírónak... át kell éreznie, hogy az ügyvéd ... a bírónak igazságkereső társa, akinek segítsége nél kül az igazságszolgáltatás szervezete csonka és béna maradna." Fegyelmi judikaturánk nagy súlyt helyez az ügyvédek közti