Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 2. szám - Fegyelmi judikatura

Ü8 kölcsönös megbecsülés előmozdítására, a kollégialitás követelményeinek kidomborítására. Nagy körültekintéssel és bölcs mérséklettel kezeli ezt a rendkívüli kényes problémát: nem hagyja, aminthogy nem is szabad íigyelmen kívül hagynia azt, hogy az ügyvéd elsősorban a fél által reábízott ügyet kell, hogy képviselje s a kollégiálitás sohasem értelmezhető úgy, hogy azáltal valamely reábízott érdek érdemleges sérelmet szenvedjen. ,,Az a tény — olvassuk a Üft. 116/1931. sz. határozatban (115. sorszám alatt) —, hogy az ügyvéd megbízója képviseletében kartársa ellen előzetes felszólítás nélkül polgári pert indít és a teljesítési határidő lejárta után nyomban végrehajtást foganatosít, egymagában sem a kötelező kollégialitás, sem pedig az ügyvédi tekintély megsértését meg nem állapítja, mert az ügyvédnek még ügyvéddel szemben is a megbízó érdekében a törvény értelmében megengedett és előírt lépéseket megtenni nemcsak joga, de egyenesen kötelessége is." Ez a gondolat vörös fonalként húzódik végig az e tárgyú határozatokon, bár akad olyan is, amely erészben a kelleténél többet enged meg a kollégialitás rovására (lásd a budapesti ügyvédi kamarának a kir. Kúria ügyvédi tanácsa által Üft. 18/1933. sz. alatt indokainál fogva helybenhagyott F. 2119/1932. sz. határozatát; közölve 166. sorszám alatt). A fegyelmi judikaturának ezek a szempontjai élesen rajzolódnak ki abból a kötetből, amelybe Biró László, Grünhut Jenő és Wolf Ernő gyűjtötték össze negyedfél esztendő kiemelkedő döntéseit. Az ő munkájuk nem egyszerűen „közlés" — amint azt a címlapon szerényen mondják —, hanem ennél sokkal több: éles szemmel, rendkívüli alapossággal és elismerésreméltó szorgalommal válogatták ki és foglalták legális rendszerbe a határozatok tömkelegéből azokat, amelyekből a gyakorlatnak — annak egy-két divergenciájával együtt — hű képét kapjuk. Néhai Wolf Vilmos közismert műve óta a fegyelmi bíráskodás termékei rendszeresen közzé nem tétettek, már pedig rendtartásunk keretszabályai mellett csak a gyakorlat adhat útbaigazítást az ügyvéd jogai és kötelességei tekintetében. Ügyvédi közérdek tehát, hogy szerzők munkájukat ne csak a múltra vonatkozólag egészítsék ki, amint arról Pap József előszavában említés tétetik, hanem — ami ennél fontosabb — időről-időre a jövőre vonatkozólag is. Dr. Fenyves Béla. A kereskedők végrehajtási kedvezménye. Dr. Bárány Aladár orosházi ügyvéd az orosházi Kereskedelmi Körben javaslatot terjesztett elő a végrehajtási novella 2. §-ának a kereskedők javára leendő kiterjesztéséről. A javaslatot a Kör egyhangúlag elfogadta és felterjesztést intézett ilyen értelemben a Kereskedelmi és Iparkamarához. A javaslat szövege most könyvalakban is megjelent és értékes bizonyítékául szolgál annak a törekvésnek, mely a legújabb és politikai okok miatt eddig kizárólag a kisgazdatársadalom részére juttatott állami védelemben a kereskedőtársadalmat is részesíteni kívánja. A javaslat a végrehajtási novella 2. §-ában foglalt kivéte5