Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 2. szám - Tisztességtelen verseny, gazdasági élet és chícane (executio popularis

105 elnökévé választása. Reméljük, hogy a Jogászegylet szakosztályai az új vezetés alatt az eddiginél még fokozottabb működést fognak kifejteni. A Magyar Jogászegylet közgyűlésének ünnepi tárgya Szladits Károly egy. tanárnak Szászy-Schwarz Gusztáv felett tartott emlékbeszéde volt, amely felől lapunk mult száma már beszámolt. Ugyanott nyert ismertetést hazai jogéletünknek másik ünnepi eseménye: Kuncz Ödön egy. tanárnak Nagy Ferenc felett tartott akadémiai emlékbeszéde. Ezek felett az emlékbeszédek felett nem lehet egyszerűen napirendre térni, mert a jelen nagyjainknak a mult nagyjai felőli megemlékezése nemcsak személykultuszt jelent, hanem jelenti elsősorban a régiek tudományos működésének a kultuszát és tanításainak az átmentését a jövő generációk számára is. Az ilyen emlékbeszédeknek tehát tudományos jelentőségük van. Lapunk m. évi októberi számában a meginduló évad legfontosabb törvényhozási problémájának, a gazdaadósságok gyökeres rendezését mondottuk. Azóta életbeléptek a 14.000/1933. M. E. számú és az azt kiegészítő rendeletek. A különböző jogászegyesületek és társaságok ezeket a rendeleteket alaposan megvitatták (különösen ki kell emelnünk az Ügyvédi Kör ankétját, amelynek bevezető előadását lapunk főszerkesztője, Nyulászi János tartotta) és rámutattak azok súlyos fogyatkozásaira. A rendeletek ellen felhozolt panaszok ezidőszerint nem találtak visszhangra a jogalkotás tényezőinél, de az előzmények ismeretében talán még örülnünk kell, hogy így legalább valamelyes nyugalmi helyzet állott be. A kérdés gyökeres rendezésének feladata azonban még megoldásra vár. A napilapokból értesülünk arról, hogy a nyugdíjtörvény felsőházi vitája során az igazságügyminiszter úr elfogadta a Kúria elnökének a bírói függetlenség védelmében benyújtott módosító indítványát. Örömmel és őszinte elismeréssel fogadjuk az igazságügyminiszter úr megértő magatartását, amely az alkotmányosság szellemének a diadalát jelenti. H. Gy. Magánjogi csábítás. A Civiljogászok Vitatársasága 1933. november 15-i ülésén dr. Vági József né dr. Ungár Margit tartott előadást ,,A csábítás és a jog" címmel. A magánjogi csábítás más mint a büntetőjogi; mert míg utóbbi (Btk. 247. §.), egy a kerítéshez hasonló bűncselekmény, amelyet szülő vagy ahhoz hasonló jogállású egyén követ el: addig magánjogi csábítás alatt a kir. Kúria állandó gyakorlata azt érti, midőn a férfi a tapasztalatlan és tisztességes nőt házassági ígérettel, függő, szorult helyzetének vagy a nála elfoglalt bizalmi (hivatali) állásának kihasználásával reábírja arra, hogy vele házasságon kívüli nemi viszonyt kezdjen. Ezt a fogalmat a háborús és háború utáni bírói gyakorlat fejlesztette ki. Az előadó foglalkozott azokkal a személvi kellékekkel, amelyeket a bírói gyakorlat a szembenálló felekben megkíván. A csábító felel akkor is, ha kiskorú vagy gyengeelméjű; a kiskorú csábítóért azonban az apa nem felel, akkor sem, ha a fiú egész tevékenységét apja gazdaságában vagy üzemében fejti ki. A nő személyében kel-