Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 2. szám - A bérpótló kártérítés, mint kettős fedelű igény

93 tulajdonjog fenntartásával kapcsolatos túlzásba menő esetleges kikötést mondott ki a törvényszék érvénytelennek, hanem a tulajdonjogfenntartási kikötés tipikus tartalmát. Az eset kapcsán megint csak helyénvaló utalni a fellebbviteli korlátozások károsságára. Ha ez a konkrét ügy a felülvizsgálati értékhatárt el nem éri, úgy a törvényszéknek ez a semmiképen nem eseti, hanem elvi állásfoglalása a 4 évtizedes bírói gyakorlattal szemben jogerőssé vált volna. A legfelsőbb fok megszólalásának szükségessége, üdvössége, a fellebbviteli korlátozás elleni felszólalások helyessége nyert a kúriai ítélettel újabb alátámasztást. B. S. A bérpótló kártérítés, mint kettős fedelű igény. Dr. Beck Salamonnak a Civíljogászok vitatársaságában 1933. novemberében elhangzott felolvasása egy új fogalommal bővítette a magánjogunkat, a kettős fedelű igények fogalmával. Alábbiakban ezen szemszögből óhajtjuk a bérpótló kártérítés kérdését vizsgálni. A bérpótló kártérítés fogalma ismert, akkor áll elő, ha valamely bérlő a jogerős felmondás után a bérlet megszűntével sem hagyja el a bérleményt, hanem jogcím nélkül jogellenesen a bérlemény területén megmarad. Ekkor nyilik meg a joga a bérbeadónak a bérpótló kártérítésre. Bért a bérbeadó természetesen többé a volt bérlőtől nem követelhet, mert a bérlet megszűnt. Természetes azonban, hogy bérbeadó nem köteles tűrni, hogy bárki ingyen használja a bérleményét, azért joga van bérpótló kártérítésre,1) egyrészt a bérlemény használatáért, másrészt az ezen túlmenő netáni kára megtérítéséért. Ha a bérpótló kártérítést vizsgáljuk, rögtön átlátjuk, hogy kettős fedelű igénnyel állunk szemben. Egyrészt az igény kártérítési igény ugyan, de a kettős fedelű igényekre jellemzően az igény tartalmát a háttérben lappangó bérleti viszony szabja meg. Ezen igény kétlakíságából kifolyóan azután számos kérdés merül fel. Vájjon a kérdések elbírálásánál a kártérítésre vagy a bérletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni? Vájjon megilleti a bérbeadót a bérlemény területén levő ingókra a törvényes zálogjog, és árverés esetén megilleti-e az elsőbbség? Gyakorlatomban egyszer előfordult az az eset, hogy a sorrendi tárgyaláson a bíró a bérpótló kártérítést nem sorozta előnyösen. Feltette ugyanis a kérdést, hogy amit igényelek mi az, bér, vagy kártérítés? Én akkor sajnos még nem voltam a kettős fedelű igények természetével teljesen tisztában, de éreztem, hogy valami ilyesféle kettősséggel állok szemben és próbáltam magyarázni, hogy ez az igény bér is, meg kártérítés is. Sajnos, a sorrendi tárgyalás sietős hangulatában ezek a jogi finomságok elvesztek, és a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bérpótló kártérítés az kártérítés, és nem bér, már pedig a kártérítési igényt nem illet meg a Vt. 72. §-a alapján elsőbbség. 1) Hasonló helyzet alakul ki a hatósági jóváhagyás kikérése nélkül megkezdett haszonbérleti viszony esetében, amely tárgyalt gyakorlatunkat ismételten foglalkoztatta. (A szerkesztő megjegyzése.)