Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A részvénytörvény előkészítése. A magyar részvényjogi reform anyagának előkészítése. A magyar Jogászegylet által kiküldött Bizottság munkálata [könyvismertetés]

137 31-én kötelezett javadalmazást jóváhagyta, csak olyan értelmezéssel érvényes, hogy a minden kiment számla értéke után amaz ügyvezető igazgatósági tagoknak külön-külön biztosított egy-egy százalékos forgalmi jutalék azon feltevés mellett jár, ha az üzemnek a fenti értelemben megfelelő jövedelmezősége (úgynevezett rentabilitása) fennforog. Ezért az ügyvezetők járandóságára vonatkozó jóváhagyó közgyűlési érvényes határozat értelmével ellenkezik, és a forgalmi jóerkölcsbe ütközik az 1931. augusztus 10-iki rendkívüli közgyűlésnek az a határozata, mellyel az 1928/1929. üzletévről szóló mérlegszerű nyereséget az ügyvezető igazgatósági tagok úgynevezett forgalmi jutalékának számbavételével állapította meg, (aminek az lett a következménye, hogy ez az üzletév 412 P 36 f. mériegszerinti nyereséggel — osztalékfizetés nélkül — záródott, mégis ezzel szemben a két igazgatónak a rendes javadalmazásukon felüli úgynevezett forgalmi jutaléka 11.147 pengőt tett ki). Megfelel tehát a Kt. 147. §-ának a fellebbezési bíróság ama döntése, mellyel megsemmisítette az 1928/1929. üzletév mérlegét megállapító közgyűlési határozatot, úgyszintén az ezzel való összefüggése miatt az 1929—30. üzletévről szóló mérleget megállapító közgyűlési határozatot is. (1933. szept. 15. — P. IV. 2666/1933.) 130, Kt. 302. §. — Zálogjog keletkezése. — A Kt. 302. §ában foglalt jogszabály és az ez irányban kifejlődött (a magyar polgári törvénykönyv javaslat 844. §-ának megfelelő) bírói gyakorlat szerint kézizálogjog keletkezik, ha a felek ebben megegyeznek és ha a kézízálogul lekötött ingók a hitelezőnek vagy annak részére harmadik személynek a birtokába ténylegesen átadatnak, vagy ha a tárgyakat harmadik személy, mint albirtokos tartja birtokában és a birtokot a tulajdonos, mint főbirtokos a dolog kiadására irányuló követelési jogának átengedésével ruházza át és az albirtokost az elzálogosításról értesíti. K. A fellebbezési bíróság a tárgyalás és a bizonyítás összes adatainak szorgos mérlegelésével állapította meg, hogy 1930. június 22-én a felperes és a R. Erdőipari r.-t. között az A7. alatt csatolt okiratban foglalt olyan megállapodás létesült, hogy a R. Erdőipari r.-t. a felperes által részére adott készpénz ellenében a felperesnek, vagy az ez által kijelölt vevőknek az A-/, a.-ban kitüntetett időben és mennyiségben tűzifát volt köteles szállítani, amely szállításnak biztosítására felperes a R. r.-t.-tői kézizálog biztosítékot kért és kézizálogul az A-/, a.-ban megjelölt, s az ő (a R. r.-t.) tulajdonának állított, s az alperes kőbányai gyártelepén tárolt ingókat jelölte meg, s azokat ott a helyszínén, az alperes igazgatója jelenlétében — mint az ő tulajdonát a felperes megbízottainak ki is mutatta, s felperes megbízottai azokat összeírták és kézizálogul átvetteknek jelentették ki, alperes ezt tudomásul vette és az A-/, a. okiratra vezetett záradékban kifejezetten elismerte, hogy a kereseti ingók a R. r.-t. tulajdonai és kötelezte magát, hogv azokat, mint a felperes részére kézizálogként átadott, de nála hagyott ingókat a felperes megbízottjaként fogja kezelni és azokat a felperesnek — kívánságára — bármikor kiszolgáltatja.