Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A részvénytörvény előkészítése. A magyar részvényjogi reform anyagának előkészítése. A magyar Jogászegylet által kiküldött Bizottság munkálata [könyvismertetés]

138 Mivel pedig ez a tényállás az iratok tartalmával és a helyes okfejtés szabályaival nem ellenkezik, is megállapítása jogszabálysértés nélkül, a Pp. 270. §-ának megfelelően történt és a fellebbezési bíróság indokolási kötelességének is megfelelően eleget tett: ez a tényállás a Pp. 534. §-a értelmében érvényesíthető megtámadási okok hiányában felülvizsgálati kérelemmel sikerrel meg nem támadható. Az ekként e helyütt is irányadó tényállásból pedig — mivel a fentiek szerint a kézizálogul megjelölt ingók az alperesnek nem mint azok tulajdonosának, hanem mint harmadik személynek voltak birtokában, — s mivel a K. T. 302. §-ában foglalt jogszabály- és az ez irányban kifejlődött (a magyar polgári törvénykönyv javaslat 844. §-ának megfelelő) bírói gyakorlat szerint kézizálogjog keletkezik, ha a felek ebben megegyeznek és ha a kézizálogul lekötött ingók a hitelezőnek (felperes), vagy annak részére harmadik személynek a birtokába ténylegesen átadatnak, vagy ha — mint az adott esetben — a tárgyakat harmadik személy (alperes), mint albirtokos tartja birtokában és a birtokot a tulajdonos (R. r,-t.), mint főbirtokos a dolog kiadására irányuló követelési jogának átengedésével ruházza át és az albirtokost (alperes) az elzálogosításról értesíti, ez utóbbiak pedig a tényállás szerint mind megtörténtek, mivel nincs adat arra nézve, hogy a felperes rosszhiszemű zálogszerző volna — a fellebbezési bíróság az anyagi jognak sérelme nélkül vonta le azt a jogi következtetést, hogy a szóbanforgó tárgyakra nézve a felperes érvényes kézizálogjogot szerzett. (1933. szept. 1. — P. IV. 3231/1932.) 131, Kt. 350. §, — Kereskedelmi csalás és minőségi hiány közti különbség. — A kereskedelmi csalás — a ravasz fondorlat és a megtévesztés esetein kívül — az állandó bírói gyakorlat értelmében akkor állapítható meg, ha az eladó rosszhiszeműleg más árút szállított, mint amit a vevő nála megrendelt, — vagy pedig olyan hiányokban szenvedőt, s melyek az ismert és közölt célra az árút teljesen hasznavehetetlenné teszik. K, Az irányadó tényállás szerint felperes az alperes gyárából lakkfestéket rendelt és kapott és nem volt megállapítható, hogy abból a standolaj teljesen hiányzott volna, — s hogy a szállított festékanyag emiatt, vagy íz árú egyéb hiányossága miatt mázolásra általában, teljesen hasznavehetetlen lett volna, — sőt az sem volt megállapítható, hogy az eszközölt bútorfestés (iskolapad) az árú hiányossága következtében ragadt és porzott. Ilyen körülmények között az adott esetben a kereskedelmi csalás esete — annak tényálladéki elemei hiányában, — fenn nem forog, így a K. T. 350. §-a nem alkalmazható. Az adott esetben tehát nem szerződésnek meg nem felelő szolgáltatásról, hanem legfellebb minőségi hiányról (kevés volt a szállított lakkfestékben a standolaj), lehet szó, — a vevő felperesnek ilyen minőségi hiányokra alapított kereseti joga pedig — mivel az árú átvételétől és a panaszolt hiányosságnak közlésétől számítva, a kereset beadásáig több mint 6 hónap telt el, — a K. T. 349. §-ának második bekezdése értelmében elévült. (1933. szept. 12. — P. IV. 2848/1933.)