Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A részvénytörvény előkészítése. A magyar részvényjogi reform anyagának előkészítése. A magyar Jogászegylet által kiküldött Bizottság munkálata [könyvismertetés]

136 Ezekből az okokból és felhozott saját indokaiból az anyagi jognak megfelelő a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a számadást követelőkeresetnek jogalapja fennáll. (1933. márc. 30. — P. II. 739/1931.) 128. Kt. 62. §. — Alkalmi egyesülés. — Ügyleti eredmények ügyletenkínti elszámolásának hatálya. K. A peresfelek között az 1924. szeptember 15-től 1927. május közepe tájáig fennállott sertéskereskedelmi közös üzlet bevételei és kiadásai oly módon nyertek elszámolást, hogy alperes az esetenkint bevásárolt és a felperes címére elszállított fél-fél kocsi rakomány sertésről a bevásárlással és az elszállítással járó minden kiadást magában foglaló számlát a szállítással egyidejűleg közölte a felperessel, aki az érkezett sertésszállítmány értékesítése után a kapott számlát az értékesítés körül felmerült költségeinek felszámítása után lezárva az elért haszon — illetve szenvedett veszteség öszszegéről az alperest értesítette, aki ezután az ily módon lebonyolított üzletek eredményét esetenkint szintén elkönyvelte, s az egyes üzleteknél elért hasznot, —• illetve bekövetkezett kárt a peresfelek egymás között megosztották. E tényállás alapján indokainál fogva helyes a fellebbezési bíróság ítéletének az a jogi álláspontja, hogy az egyes üzletekre vonatkozó elszámolásnak ilyen módja mellett felperes a számláknak már érvényesített tételeit. csak abban az esetben támadhatja meg, ha a számadatok vitatott helytelenségét fel nem ismerte, vagy kellő gondosság mellett fel nem ismerhette, vagyis ha az egyes számlák lezárásakor azoknak ott érvényesített tételei tekintetében menthető tévedésben volt. A helyesnek elfogadott jogi álláspont mellett sincs kizárva — az adott esetben — annak a lehetősége és megengedhetősége, hogy peresfelek ebben a számadási perben egymással szemben számadási tételekként olyan követeléseket is érvényesíthessenek, amelyek a szóbanforgó közös üzlet folytatása körében merültek fel és eddig számításba nem vétettek. (1933. szept. 22. — P. IV. 799/1932.) 129. Kt. 174. §. — Jóerkölcsbe ütköző közgyűlési határozat. — Jóerkölcsbe ütközik a közgyűlésnek olyan határozata, mellyel úgynevezett családi részvénytársaságnál két érdekeltség egyike kis szótöbbséggel a saját kebeléből való ügyvezetőknek a rendes illetményeiken felül a bruttó forgalom után számított jutalékot az üzemnek általános gazdasági okokból később bekövetkezhető tartósabb veszteséges voltára való minden tekintet nélkül biztosít. K. A Kt. 174. §-a értelmében a részvényes keresete folytán meg kell semmisíteni a közgyűlésnek a törvénnyel (jogszabállyal) ellenkező határozatát, amely utóbbi alatt az állandó bírói gyakorlat szerint a jóerkölcsbe ütköző határozat is értendő. Már pedig (. . . Mint a fejben . . .) Ilyképen az alperes 1931. augusztus 10-i rendkívüli közgyűlésének az a határozata, mellyel S. Géza és S. Ede igazgatósági tagok mint műszaki illetve kereskedelmi ügyvezetők részére az igazgatóság által 1928. október