Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A részvénytörvény előkészítése. A magyar részvényjogi reform anyagának előkészítése. A magyar Jogászegylet által kiküldött Bizottság munkálata [könyvismertetés]

132 telek időközben több részre osztatott íel s a felosztás eredményében a felperes csupán 17 holdnak maradt a telekkönyvi tulajdonosa, nem szolgálhat alapul arra, hogy a bíróság a felperesek szolgáló telkét terhelő szolgalmi jogot, a peresfelek közti jogviszonyban, az uralkodó telek felosztásának arányában ossza meg, vagyis hogy az alperes szolgalmi jogát csupán az egész uralkodó telket illető jog 17/1450-ed részében határozza meg. Az ily meghatározás helyet nem foghatása abból is következik, hogy azzal, hogy az uralkodó telek társtulajdonosai részéről egészében („in solídum") gyakorolható faizási jog az alperes tulajdonát tevő telek javára a felperesek tulajdonát tevő szolgáló telken oly terjedelemben állapíttatik meg és biztosíttatik, amely terjedelemben a faizási jog a szolgáló telket az uralkodó telek felosztása előtt is terhelte — a felperesek telke súlyosabb terhelés alá nem kerül. E megállapítás és biztosítással tehát a felperesek jogsérelmet még nem szenvednek. A felperesek jogsérelmet csak az által szenvednének, ha a felosztott uralkodó telek mindegyik tulajdonosa a maga részére teljes mérvben kívánná a szolgalmi jognak a gyakorlását s ezáltal oly faizás gyakorlása következnék be, mellyel mindegyik jogosult a szolgáló telek terhére igénybe venné a szolgalmi jog alapján kitermelhető egész évi famennyiséget. Eltekintve azonban attól, hogy e perben nem merült fel adat arra, hogy ily gyakorlás valóban fennforogna, annak puszta lehetősége annál kevésbé szolgálhat alapul az alperes telki szolgalmi jogának 17/1450-ed arányban történő meghatározására és telekkönyvi biztosítására, mert azokkal szemben, akik a szolgalmi jog ily módon történő gyakorlásával a felperesek szolgáló telkét terhelő szolgalmat terhesebbé tennék, a jogvédelem útja az ily gyakorlástól való eltiltás iránti kereset (actió negatória). A kifejtettek szerint a fellebbezési bíróság azzal, hogy az alperes uralkodó telke javára fennálló s a felperesek szolgáló telkét terhelő telki szolgalmi jogot évi 35 ürköbméter vékony botfa és 1800 kötés rőzse kitermelésére jogosító faizási szodgalmi jogban és nem e mennyiség 17/1450-ed részében állapította meg s az ily mérvben meghatározott szolgalmi jogot rendelte telekkönyvíleg biztosítani, jogszabályt annál kevésbbé sértett, mert a ténymegállapítás alapjául elfogadott szakértői vélemény szerint a fenti famenynyiség az alperes ingatlanai gazdasági szükségletének a mérvét meg nem haladja s így a szükséglet hiányára hivatkozással sem csökkenthető az alperes telki szolgalmi joga. (1933. máj. 31. — P. V. 5757/1932.) 124. Mt. 1019. §. — Megtámadható jogügylet megerősítése; megtámadásról lemondás. — LA megtámadható jogügylet is hatályos, ha a megtámadásra jogosult a megtámadás jogáról lemond vagy jogának tudatában a megtámadható jognyilatkozatot megerősíti. II. A megtámadható jogügylet megerősítése a jogszabályokban meghatározott kivételektől eltekintve, kötelmi ügyletekben minden alakszerűség nélkül megtörténhetik és a jóváhagyás érvényességéhez nem szükséges, hogy az a másik ügyleti féllel szemben jusson kifejezésre. (K. 1933. ápr. 24. — P. V. 1292/1932.)