Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A keretbiztosítéki jelzálogjog kérdéséhez

506 mazása címén történt királyi adományozásokról. Ékes latin nyelven: ,,de Inscriptione pro fidelibus servitiis" felírású, idevágó fejtegetései során említést tesz arról az esetről, hogy mi történjék, ha az inscriptió alapjául szolgált érdemek" nem valóságosak, hanem hamisak, és lapidaris mondatokban írja: ,,si demonstretur servitia non esse praestita, invalidatur inscriptió . . . si generiter tantum sint attacta servitia in inscriptione . . . ínscríptionalísta debet probare servitia prestita esse. Sivero specifice enumerentur servitia, actor invalidare volens debet probare irrealitatem id est falsitatem expositionis. Inscriptió pro fidelibus servitia si illa servitia prestita sunt, nunquam invalidatur, verum si excessiva sít remuneratio, et servitia exigua, tunc ad proportionatum praemium reducitur." Magyarul: Ha bebizonyíttatik, hogy a szolgálatok nem teljesíttettek, érvényteleníttetik az adomány (inscriptió). Ha általánosságban voltak csupán érintve a szolgálatok az inscríptioban, az inscriptíonalista (megajándékozott) tartozik igazolni, hogy a szolgálatok teljesíttettek. Ha pedig egyenkint soroltattak fel a szolgálatok, úgy az érvénytelenítésre törekvő felperes tartozik igazolni ezek valótlanságát, vagyis az előadás hamisságát. A hű szolgálatokért juttatott inscriptió, ha ezek a szolgálatok teljesíttettek, sohasem hatálytalaníthatok, de ha túlzott volt a megajándékozozás és a szolgálatok csekélyek, akkor arányosított jutalomra redukálandó az inscriptió. íme tehát Kövy tanítása azt mutatja, hogy az államfő (király) tekintélye nem állott útjában annak, hogy az adománylevélben — ami királyi nyilatkozat — állított tények helytelensége utóbb bírói eljárás során megállapíttassék. És a bírói hatalom teljességére még külön világot vet az az utolsó rendelkezés, amely az adomány mérséklésére is feljogosítja a bírót. A sérelem orvoslásának megtagadása nagyobb hátrány, mint az alaptalanul féltett tekintély szükségtelen megóvása. Kövy tanítása tehát a kitűnő cikk érdemét nem érintő ezen mellékkérdésben máshova terel, mint Marton tanár úr álláspontja. B. S. A keretbiztosítéki jelzálogjog kérdéséhez. A Jelzálogtörvénynek még ki nem próbált szabályai a gyakorlatban elég gyakran nehezen megoldható kérdést vetnek fel. Azt hiszem, nem lesz érdektelen, ha egy ilyen — nem mindennapi esetre hívom fel a szakkörök figyelmét. Az egyik tkvi betétben első helyen egy hitelintézet javára hitel-keretbiztosítéki jelzálogjog kebeleztetett be 8000 pengő tőkekeret erejéig és a kamat és költségek biztosítására ugyanabban a rangsorban 2000 pengő erejéig külön jelzálogjog kebe-