Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A keretbiztosítéki jelzálogjog kérdéséhez

507 leztetett be. Ezt követően több jelzálogos hitelező került be a telekkönyvbe. Az első helyen bekebelezett hitelezőnek kérelme következtében felmerült az a kérdés, hogy a hitelintézetnek az egyébként személyes adós tkvi tulajdonos által kiállított okirat alapján előterjesztett az a kérelme, hogy a tkvi hatóság jegyezze fel a jelzálogjognál azt, hogy 2000 pengő kamat és költségbiztosítéki összegből most már 1000 pengő a tőkekeret biztosítására fog szolgálni, míg kamat és költségbiztosítására csak a másik 1000 pengő fog szolgálni, — a Jt. rendelkezései szerint teljesíthető-e, vagy sem? Nincs tudomásom arról, hogy ebben a kérdésben a legfelsőbb bíróságunknak módjában lett volna már állástfoglalnia, vagy hogy az alsóbb bíróságoknál bármilyen irányban állandó gyakorlat fejlődött volna ki. Nézetem szerint a fentebb ismertetett kérelem nem teljesíthető. Álláspontomat a következőkkel találom megokoltnak: A Jt. 69. §. értelmében a keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzésében meghatározott legmagasabb keret a tőkekeret (ami fenti példában 8000 pengő), a követelés tőkeösszegén felül a kamat és költségek biztosítására is szolgál, míg a kamat és költségek biztosítására külön jelzálogjoggal biztosított összeg (a fenti 2000 pengő) csakis a kamat és költségekből álló követelésekért felel, de a tőkeösszegből ennek a 2000 pengőnek a keretén belül egy fillér sem elégíthető ki. Ezek szerint tehát az első helyen bekebelezett hitelező a jelzálogjog alapításakor csupán 8000 P tőkeösszeget kívánt a maga részére biztosítani. Nem találom megengedhetőnek azt, hogy most aztán egyszerűen a csupán kamat és költségek biztosítására bekebelezett összegből 1000 pengőt a tőkekövetelés biztosítására bekebelezettnek nyilvánítson s ezzel a bekebelezett tőkekeretet 9000 pengőre emelje fel. Igaz, hogy mikor a hátrább álló hitelező jelzálogjogot nyert, számolnia kellett azzal, hogy az első helyen álló hitelező a 8000 P tőkekeret és 2000 P kamat és költségbiztosíték erejéig bekebelezett összesen 10.000 pengőt kitevő összeget fog az esetleges vételárból elvinni és hogy a kamat és költségbiztosítéki összeg egy részének, az 1000 pengőnek tőkekeretbiztosítéki öszszeggé való átalakításával sem kívánhat az első helyen bekebelezett hitelező most sem 10.000 P-nél magasabb összegnek a sorozását, mégis úgy találom, hogy a bejegyzésnek ez az átalakítása a hátrábbálló hitelezők érdekeire sérelmes. Ugyanis nem lehet közömbös a hátrábbálló hitelezőre, hogy előtte 8000 P tőke és ennek kamata és behajtási költsége, avagy 9000 P tőke és ennek kamat és behajtási költségei fognak soroztatni. De tovább megyek: ha az első helyen bekebelezett hitelező jelzálogjogáról egészen lemondott volna és a tkvi tulajdonos a