Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 10. szám - A gazdatartozások fizetésének ujabb szabályozásáról
488 A felügyeleti szabályokról, amíg azok részletes és külön rendeletben történő kidolgozása előttünk nem fekszik, véleményt adni bajos. A felügyelet elrendelésének előfeltételei (10. §.) egész általánosságban vannak körülírva és csupán egy esetben konkretizáltak, amidőn ugyanis a gazdaadós a 6. vagy 7. §-ban meghatározott kisebb szolgáltatást teljesíti. Ily esetben az érdekelt hitelező kérelmére a felügyeletet el kell rendelni. Azonban, hogy ki tekinthető „érdekelt" hitelezőnek, szemben a 10. §. 2. bekezdésében megjelölt „bármelyik" hitelezővel, azt bajos eldönteni, mert aki hitelező, az eo ipso érdekelt. Talán az érdekelt hitelező alatt jelzálogos hitelező értendő? A kötelező felügyeletnek még egy esetét tárgyalja a rendelet egy későbbi rendelkezése (23. §. 2. bek.). Nevezetesen akkor, ha a bíróság az árverést az V. fejezetben szabályozott rendkívüli gazdasági károsodás esetében az adós kérelmére elhalasztotta, a végrehajtató kérelmére a hitelezői felügyeletet el kell rendelni, ámde ez esetben nem védett birtok felügyelet alá helyezéséről van szó. A legsúlyosabb kifogásunk a hitelezői felügyelettel szemben az, hogy a 34000/1931. I. M. sz. rendeletben foglalt zárlati jogszabályok még mindig nem helyeztettek hatályon kívül, tehát még mindig érvényben maradt az a rendelkezés, hogy elsősorban zárgondnok kijelölése helyett a zárgondnoki tennivalókkal a végrehajtást szenvedőt kell megbízni. Ma tehát van még oly zárlat, amely a Vt. 208. §-a alapján rendeltetett el idegen zárgondnok bevezetésével. Van olyan, amely a 34.000/1931. M. E. sz. rendelet szerint rendeltetett el, s a végrehajtást szenvedő a zárgondnok. Lesz felügyelet hitelezői megbízott útján védett birtokra, lesz közfelügyelet védett birtokra és ezenfelül (23. §. 2. bek.) lesz hitelezői felügyelet nem védett birtokra. Az azonos célú jogszabályoknak ez a halmozása véleményünk szerint sürgősen megszüntetendő lene és pedig legelsősorban az adósi saját zárgondnokság megszüntetésével, illetve arra az esetre való redukálásával, amidőn a hitelező kérte az adós zárgondnoki kirendelését (24.000/1929. I. M. sz. rend. 30. §.). A védett birtokkal kapcsolatos korlátozások részben a teljesítés mértékére, részben a végrehajtási és csődeljárási szabályok megszorítására vonatkoznak. A rendelet 14. §-a felsorolja azokat a követeléseket, amelyek ezen korlátozások alól ki vannak véve és amelyek nagyjában hasonlatosak azokhoz a kivételekhez, amelyeket a 6300/1932. sz. rendelet 4. §-a már tartalmazott. Új követelési kategória a rendeletben az Országos Falusi Kislakásépítő Szövetkezet-