Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A gazdatartozások fizetésének ujabb szabályozásáról

489 nek kölcsön és áruvételárkövetelése, viszont eltérés a 6300-as rendelet szabályozásától az, hogy a kivételek köre elég jelentékeny mértékben szükíttetett, amennyiben a következő jogcímű követelések kivételes helyzete megszűnt: a közjegyzőt megillető hagyatéki eljárási és egyéb díjak (4. §. 2. pont); a zöldhítelekből eredő követelések (4. §. 4. pont); a munkavállalót alvállalkozójával szemben terhelő tartozások (4. §. 9. pont); a megbízásból és hasonló más személyes munkateljesítményből származó költség és díjtartozások, mint az orvosi, ügyvédi, mérnöki, közvetítői és ügynöki költségek és díjak (4. §. 10. pont); az ingó dolog vételára és az ipari munkateljesítmények ellenértéke címén fennálló bizonyos tartozások (4. §. 11. pont); a nagyobb gazdasági gépek vételára címén fennálló tartozások akkor, ha az adós a hátralékos összegről a váltó adását a hitelező felhívására megtagadja (4. §. 12. pont); szerződés érvénytelenségéből eredő, vagy elállás jogán alapuló követelések (4. §. 14. pont); végül .azok a tartozások, amelyek tekintetében az adós a 6300. sz. rendeletnek megfelelő formában és kautélák mellett okiratban a végrehajtási korlátozások alkalmazásáról lemondott. A lemondás tárgyában a rendelet (33. §.) most az ellenkező álláspontra helyezkedik, amennyiben kimondja azt, hogy a rendeletben az adósnak biztosított kedvezményekről „előre" lemondani nem lehet és az ilyen lemondás érvénytelen. Eszerint a rendeletben foglalt védelmi rendszabályok általában oly közérdekű védelmi intézkedések, amelyeket, ha az adós bármily ellenkező megállapodást létesített is, mégis igénybe veheti. A lemondás érvénytelensége nemcsak a védett birtokkal kapcsolatos védelemre vonatkozik, hanem általában a rendeletben foglalt és adósnak biztosított minden egyéb kedvezmények, tehát pl. a rendelet V. fejezetében a rendkívüli gazdasági károsodás esetén az árverés elhalasztásával kapcsolatos végrehajtási intézkedésekre is. A 33. §-nak azonban azon kitétele, hogy ezen kedvezményekről „előre" nem lehet lemondani, homályos és érthetetlen. Mit jelent az „előre" szó? Hiszen annak helyes értelméhez szükséges lenne egy olyan időpont megjelölése, amelyhez az viszonyítható legyen. Pl. a Jt. 52. §-a kimondja, hogy semmis a tulajdonos és a hitelező között a követelésnek lejárta előtt létrejött oly megállapodás, hogy a jelzálogos hitelezőnek joga van kielégítésül az ingatlan